A Psychology Today egyik pszichológus szerzője kutyatulajdonos, és azt írja az egyik cikkében, hogy a jó múltkorában elmerengett azon, hogy milyen jellegzetes az, amikor a kutyák a fejüket kicsit oldalra döntve cukin néznek. Így:
Ezzel kapcsolatban végzett is egy kutatást pár évvel ezelőtt, aminek az lett az eredménye, hogy lehet, hogy a kutyák azért néznek félredöntött fejjel az emberre, mert egyenes fejtartás mellett a saját orruk kitakarja az ember arcának egy részét. Szóval nem azért döntik meg a fejüket, mert cukik akarnak lenni, hanem hogy jobban lássanak. A kevésbé megnyúlt fejű kutyák állítólag kevésbé hajlamosak oldalra dönteni a fejüket, amikor az emberre néznek.
Erre a kutatási eredményre rögtön jött az a válasz, hogy ehelyett vagy emellett igenis olyan régóta él már együtt az ember és a kutya, hogy simán kialakulhatott a kutyákban az ösztön, hogy tudják, hogy cukibbnak fognak tűnni az ember szemében, ha oldalra döntik a fejüket. Na de akkor felmerül a kérdés, hogy tényleg cukibbnak tűnnek-e.
Ezt a Flickr nevű képmegosztó fotóinak elemzéseivel vizsgálta meg a pszichológus, több száz fénykép adatainak összehasonlításával. Azt figyelte, hogy hány lájkot kapnak a mondjuk így, sima kutyás fotók, és hányat azok a fényképek, amiket a kutya a fejét oldalra döntve cukin néz. Az eredmény magáért beszél:
a sima fotók átlagosan 9,5 lájkot kaptak
azonban
a cukinnézős fotók átlagosan 14,1 lájkot kaptak.
Azaz kb. 50%-kal többen találják cukinak a cukin néző kutyát, mint a simán néző kutyát. Másként fogalmazva: egy kutyának elég félredönteni a fejét, és máris 50%-kal többen kezdenek olvadozni a látványától.