Augusztusban nagy port vert fel a Coca-Cola Love Is Love reklámkampánya. A felháborodást egy ölelkező meleg pár és egy azonos üvegből kólát ivó leszbikus pár fotója váltotta ki, és a sztorit a külföldi lapok is átvették. Az ügy legfrissebb fordulata az volt, hogy a fogyasztóvédelem félmillió forintra büntette a Coca-Colát a plakátok miatt, mivel azok a hivatal szerint károsították a fiatalok erkölcsi fejlődését.

Többek között erről is kérdeztük a kifogásolt képen látható két fiatalembert, Tornyosi Krisztiánt és Germán Henao-t, akik az életben is egy párt alkotnak, és akik a kampányban való részvételük teljes történetét is elmesélték a Velvetnek.

Velvet: Mit szóltatok ahhoz, hogy végül bírságot kapott a Coca-Cola a benneteket ábrázoló plakátért?

Germán: Nem nagyon tudom értelmezni. Ez a kampány mindössze annyit mondott, hogy a szeretet mindig jó, függetlenül attól, hogy kit szeret az ember – semmi különösebben durva nem volt benne, csak két ölelkező srác, illetve két lány, aki ugyanabból a kólásüvegből iszik. Egy plakáttól senki nem lesz meleg, egy plakát nem fogja megváltoztatni senkinek a szexualitását. Elég álszentnek találom, hogy a Coca-Cola ezért a kampányért bírságot kap, amikor ott vannak például a puncs.hu hirdetései azzal, hogy „köszönöm, sugar daddy”, ami gyakorlatilag anyagi ellenszolgáltatást ígér szexuális kapcsolatért, és ezért viszont senki nem mond semmit. Illetve tele a város meztelenséget ábrázoló hirdetéssel, ott vannak az irreális testképet hirdető plakátok, amik sok embernél testképzavart okoznak, vagy a gyűlöletkampányok a bevándorlók vagy a muzulmánok ellen – és erre egy olyan plakátot bírságolnak meg, ami a szeretetet és elfogadást hirdeti?! Ennek semmi értelme. Értem és értékelem a célt, hogy védeni kell a gyerekeket és fiatalokat, de nem így.

Velvet: És mit szóltatok augusztusban, amikor egy hét után levették a plakátokat?

Krisztián: Kezdettől fogva tudtuk, hogy így lesz. Persze jobban örültünk volna, ha tovább kint maradnak, mert tök jó kép volt a miénk és a lányoké is, de előre tudtuk, hogy le fogják cserélni a kólásüveges plakátra.

Germán: Az emberek reakciója miatt még büszkébb lettem, hogy ennek a részese lehettem. Van arról képem, hogy a plakáton az arcomra valaki ráírta, hogy „buzi” – egy ugyanilyen plakátra például Madridban annyi reakció lett volna, hogy „aha, jópofa” és kész. Magyarországon viszont egy vitát indított be ez a kampány, az embereknek még hozzá kell szoknia az ilyesmihez, és ez soha nem fog megtörténni, ha rejtegetik az LMBT+ embereket.

Krisztián: Benne volt a hírekben, hogy voltak, akik elégették a fotónkat, és amikor anyukám ezt látta, sírva mondta, hogy „Istenem, miért csinálják ezt a fiammal?!”. Azt válaszoltam neki, hogy ez nem rólam, nem rólunk kettőnkről szól, hanem őróluk, ezeknek az embereknek az érzéseiről és problémáiról. Sajnáltam, hogy elégetik a plakátot, mert kár a papírért, de még inkább azoknak az embereknek a munkájáért, akik ezen a kampányon hónapokig dolgoztak.

Germán: Viszont olyanok is voltak, akik üzentek nekünk, hogy láttak graffitit a plakátunkon például a Nyugatinál, és lemosták. Olyanok is írtak nekünk, akik még nem comingoutoltak, és azt mondták, reményt adunk nekik. Megköszönték, hogy mi ezt arccal vállaltuk.

Krisztián: És nem csak az LMBT-közösségből kaptunk ilyen üzeneteket. Még tegnap is odajött hozzám egy lány az edzőteremben azzal, hogy „ugye te vagy a Krisztián, követlek az Instagramon mindenhol!” Azt mondta, hogy férjnél van és gyereke van, de egy szabad világban szeretne élni, és inspirálónak találja, hogy megmutattuk magunkat és nem félünk. Nagyon jó érzés volt ezt hallani. A vélemények több, mint 90%-a pozitív.

Velvet: Akinek negatív véleménye van, az is odamegy hozzátok, hogy a szemetekbe mondja, hogy ezt elítéli?

Germán: Nem, soha. Sajnos ezután a kampány után az a kép alakult ki külföldön Magyarországról, hogy ez egy homofób ország, de ez nem így van. Kolumbiából származom, hét éve élek itt, mindenkivel, mindenhol nyitott vagyok, és soha nem ért diszkrimináció. Se a munkahelyemen, se kommentekben – persze tudom, hogy valamennyire burokban élek itt Budapesten, de akkor se gondolom, hogy Magyarország egy homofób ország lenne.

Velvet: Sokan felismertek benneteket az utcán a plakátok alapján?

Germán: Eleinte nem igazán. Amikor a kampány még ment, akkor szerintem az emberek azt hitték, hogy a képen csak két, esetleg külföldi modell van. Aztán posztoltuk, hogy mi vagyunk azok és egyre nagyobb visszhangja lett a kampánynak, akkor kezdett elterjedni, hogy kik vannak a képen.

Velvet: Számítottatok ilyen heves reakcióra?

Krisztián: Senki nem számított erre. Mindenki számított rá, hogy lesz valamekkora felhajtás, de arra nem, hogy ekkora, hogy bekerül a hírekbe még külföldön is, például a CNN-en.

Germán: Gondoltuk, hogy botrány lesz belőle, de arra nem számítottunk, hogy erőszakos is lesz, hogy az emberek plakátokat égetnek meg ilyenek. De valahol örülök, hogy így történt. Végülis normális, hogy egy olyan országban, ahol az ilyesmihez nem szoktak hozzá az emberek, az első ilyen egy sokk, és néhány ember máshogy reagál. Én abban bízom, hogy egy csomó más brand is beszáll ebbe, sok ilyen reklám lesz még, és akkor az emberek hozzászoknak majd.

Velvet: Hogyan kerültetek egyáltalán bele ebbe a kampányba?

Krisztián: Germán kérdezte tőlem, hogy nem akarunk-e képeket küldeni egy kampányhoz, ahol párokat keresnek. Erre visszakérdeztem, hogy „akkor mi egy pár vagyunk?”

Germán: Ez még nagyon az elején volt a kapcsolatunknak, pár hete jártunk még csak. Küldtünk néhány képet, ami már megvolt, és csináltunk pár újat is.

Krisztián: Az egyik kép, amit küldtünk, nagyon hasonló volt ahhoz, ami végül a plakátra került, szerencsénk volt, mert pont valami hasonló koncepción gondolkodtak.

Velvet: Mi volt a motiváció, miért jelentkeztetek?

Krisztián: Germán is és én is évek óta fent vagyunk az Instagramon, és próbáljuk erősíteni az online jelenlétünket. Úgy gondoltuk, hogy jó lenne elérni az embereket, inspirációt nyújtani nekik.

Germán: Amikor beadtuk a fotóinkat, akkor még nem tudtuk, hogy ez a Coca-Colának készül. Csak gondoltuk, hogy remélhetőleg egy minőségi, menő fotózás lesz, úgyhogy lesz néhány jó képünk, amit majd kirakhatunk az Instagramra. Fogalmunk nem volt ekkor még arról, hogy mekkora sztori lesz ebből.

Velvet: Vállalnátok még egy ilyen szereplést?

Krisztián: Ha kapunk megkeresést, persze, nagyon örülnénk!

Germán: Simán végigcsinálnám még egyszer, akkor is, ha ugyanilyen nagy felhajtás kerekedik a dologból!

Krisztián: ...vagy még nagyobb!

Germán: Ez a kampány motivációt adott arra, hogy aktivistáskodjam néha. Nem feltétlenül egy kampány arcaként, hanem bármilyen más módon, ahogy segíthetem az LMBT-közösséget. Mi itt élünk, mi is melegek vagyunk, tenni szeretnénk valamit.

Krisztián: A kampány után leültünk és elgondolkodtunk, hogyan folytathatjuk ezt, nem feltétlenül modellkedéssel, hanem akárhogy. El szeretnénk kezdeni valamit.

Germán: Van már néhány ötletünk – és nem is kizárólag a LMBT-témával kapcsolatban gondolkozunk, hanem érdekel bármi, ami a toleranciát és a tiszteletet segíti elő. Nem kell feltétlenül egy csoporthoz kapcsolódnia, az önmagában is egy nagyon fontos üzenet, hogy tiszteld minden embertársadat, függetlenül attól, hogy kit szeret, hogy milyen színű a bőre, hogy milyen vallású. Nem szeretnénk a tolerancia és az elfogadás témáját kisajátítani, ez mindenkire vonatkozik. Mindenki egyenlő.