Utazni mostanában aligha érdemes, úgyhogy házhoz hozzuk a néznivalót: bár a Halloween-szezon még jócskán várat magára, ezt a mexikói horror-látványosságot érdemes szemügyre venni. A mexikóvárosi Xochimilco kerület csatornavidékén található.

A Babák szigete előkelő helyet foglal el a világ legrémisztőbb helyei között. Törött, kifacsarodott, és az enyészet különböző fokain álló játékbabákkal aggatta tele egykori tulajdonosa, Julián Santana Barrera. Ő maga egyébként a XX. század második felében költözött ide, miután ismeretlen okokból elhagyta a családját.

A férfi ezután remeteéletet élt ezen a helyen, a szájhagyomány szerint egyszer pedig egy vízbe fulladt kislány holttestére bukkant. Nem sokkal később a csatornában, a közelben egy játékbabát talált, amiről úgy gondolta, a halott kislányé lehetett. A babát felakasztotta egy fára, rögtönzött síremlékként.

Mások szerint ebből az egészből semmi sem igaz, csak egy ember bekattant, elhagyta a családját, és remetének állt, aztán lett egy fura hobbija. Megint mások szerint a babák védelmet hivatottak jelenteni a vízbe fulladt kislány szellemétől, szóval vannak egészen regényes elképzelések is.

Az üzletnek (mármint a turizmusnak) mindenesetre jót tesz a homályos háttértörténet, bár a szigetet érthető okokból csak a legvakmerőbb turisták látogatják. Ráadásul megközelíteni sem könnyű, több, mint két órát kell hajózni, hogy körülnézhessen itt az ember.

Azok, akik elég bátrak, és sötétedésig a szigeten maradtak, azt mesélték, hogy éjjel suttogást és lépteket lehet hallani, a felaggatott babák tekintete pedig szinte perzselő.

Barrera egyébként 2001-ben halt meg, szívinfarktusban.

Itt valószínűleg velünk is ez végezne.

Hősünk élete végéig gyűjtötte a babákat, illetve darabjaikat, javarészt a csatornából kihalászva gyűjteménye elemeit.

Valószínűleg sosem derült ki, mi váltotta ki ezt belőle, és mi történt vele pontosan a szigeten. Vagy előtte.

Életművétől ezzel a rendkívül élethű, morcos kisbabával búcsúzunk.