A legtöbben vonzónak találják a szőrös férfiakat, ennek tudatában pedig az „erősebbik nem" egyre több képviselője növeszt magának arcszőrzetet . Így bár a szakáll újra fénykorát éli napjainkban, azt csak kevesen tudják, hogy nem elég megnöveszteni, ápolni is kell azt.
Az egészséges hajjal és fejbőrrel foglalkozó birminghami szakértő, Carol Walker szerint a szakáll, illetve az azalatt rejlő felhám könnyen magában tartja a szennyeződéseket és a baktériumokat. A szakáll simogatásával pedig rásegítünk a baktériumok terjedésére.
A sűrű szakállba egyes ételek vagy italok is könnyen beletapadhatnak,
MEGFÁZÁS ESETÉN PEDIG EGY BAKTÉRIUMOKKAL TELI FERTŐZŐFELÜLETTÉ VÁLTOZHAT.
Az amerikai hadsereg mikrobiológusa, Manuel Barbeito már az 1960-as években azt vizsgálta, hogy a fertőzések miként terjedhetnek el a kutatólaboratóriumokból: elmélete szerint a baktériumokat nemcsak a cipők és a köpenyek, hanem az arcszőrzet is továbbszállíthatja.
mint kiderült, Egy alapos szakálltisztítást követően is elegendő kórokozó marad a száj és az áll környékén ahhoz, hogy fertőzést okozzon.
Ezzel kapcsolatban nemrég az Aston University biológia tanszékének vezetője, Anthony Hilton professzor publikált egy tanulmányt az Anaesthesia című szaklapban. Hilton azt vizsgálta, az orvosi maszkok mennyire képesek visszatartani a sebészek arcáról továbbterjedő kórokozókat és mennyivel növeli meg a fertőzés lehetőségét a szakáll megléte.
Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy
a szakállas férfiak még akkor is képesek baktériumokat terjeszteni, ha orvosi maszk van rajtuk.
Ez Hilton szerint nem csupán az egészségügyben, de az élelmiszeriparban is problémát jelent. A cégek még mindig nem állapodtak meg abban, hogy mi az a szakállhossz, amelyet elérve már kötelező a maszk viselése. Ugyanakkor azt írja, hogy bár kétség sem fér ahhoz, hogy a szakállon rengeteg baktérium található, ez még nem feltétlen jelenti azt, hogy egészségügyi problémákat is okoz. Hilton szerint ezek a baktériumok a bőrön is megtalálhatóak és azok sem okoznak fertőzést.