Sokszor csak a húslevesben landol, pedig a sárgarépa az egyik legvitamindúsabb gyökérzöldségünk. Szinte az összes vitamin megtalálható benne, amelyre szüksége van a szervezetünknek: többek között A-, B1-, B2- és B6-, C-, E- és K-vitamint is tartalmaz, de leginkább magas béta-karotin tartalmáról ismert.
Kevesen tudják, de szervezetünk béta-karotin-szükségletét már napi 5 deka sárgarépa is fedezi. Bár korábban úgy tartották, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, ám kiderült, hogy a bőr csak extrém mennyiségű répa elfogyasztása esetén színeződik sárgássá. Ez az elszíneződés a szakértők szerint egyébként teljesen ártalmatlan.
A sárgarépa fogyasztását immunerősítő kúrák során is ajánlják, és egyes tanulmányok szerint egyes daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. A szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában is fontos a szerepe.
Korábban elvégzett kutatások szerint
napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Ugyanakkor napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott, mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát.
A répa a bőr védelméhez is hozzájárul: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.
Tudta?
A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik, Európa a spanyolok közvetítésével ismerte meg az időszámításunk szerinti első század környékén. Akkor még vékony, kemény volt, és sokáig csak fehér, sárga és lila változata létezett. A ma ismert narancsszínt a holland kertészeknek köszönheti, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.
Mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található, érdemes vékonyan hámozni. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.