Június harmadik vasárnapja az édesapákról szól. Bár itthon ez az ünnepnap még kevésbé ismert, mint az anyák napja, a világ számos táján már régóta ünneplik a családfőt.
Az apák napjának ünneplése az Egyesült Államokból ered. Egy fiatal lány, Sonora Smart Dodd polgárháborús veterán édesapjának szerette volna meghálálni, hogy édesanyja korai halála miatt egyedül nevelt fel hat gyereket. Az első (1908-as) anyák napi ünnepség után gondolta úgy, hogy az édesapákat is megilleti az ünneplés, ezért 1910-ben, a Washington állambeli Spokane-ban megszervezte az első apák napját. Bár ezt Sonora édesapja június 5-i születésnapján szerette volna megtartani, a helyi polgármester és gyülekezetek kérésére június 19-re halasztották – és azóta is június harmadik vasárnapján ünneplik.
Világhódító apák
A szokás Washington államból kiindulva szép lassan meghódította az USA többi részét is, míg végül Nixon elnök 1972-ben hivatalos ünnepnappá nyilvánította, miközben a világ számos országa is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Bár a legtöbb országban az eredeti kezdeményezéshez igazodva, azaz június harmadik vasárnapján ünneplik, bőven lehet ettől eltérő időpontokat találni.
Ausztráliában és Új-Zélandon a tavasz kezdetét tűzték ki dátumnak, ami a déli féltekén szeptember első vasárnapját jelenti. Brazíliában augusztus második vasárnapján, Szent Joachim, Szűz Mária apja előtt tisztelegve emlékeznek meg az édesapákról, míg Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és még néhány további, hagyományosan katolikus országban Jézus apjával, vagyis Józseffel kapcsolják össze, március 19-én.
Észak-Európában – vagyis Svédországban, Norvégiában, Izlandon és Finnországban - 1931-ig júniusban tartották az ünnepet, de aztán áttették november első vasárnapjára. Ennek főleg kereskedelmi okai voltak: a boltok úgy vélték, túl közel esik az anyák napjához, miközben az őszi hónapok kevesebb vevőt vonzottak. Dániában viszont június 5-én épp egybeesik a köztársaság napjával, ezért itt jóval kisebb figyelmet kap.
Kombinált ünnep
Németországban egy vallási ünneppel, az áldozócsütörtökkel – vagyis Jézus mennybemenetelével - kötik össze, a húsvét utáni 40. napon. Ez a szokás ráadásul nem is újkeletű: már a középkorban is megemlékeztek az Atyáról, ám a 19. század közepén a vallási vetület egyre inkább háttérbe szorult és inkább szólt a férfiakról, na meg az apákról. Manapság ezt a napot a német férfiak társaságban, kirándulással és mulatozással töltik, a sör szinte kötelező kellék.
Thaiföldön az apák napjával előző királyuk, a 2016-ban elhunyt Bhumibol Aduljadezs előtt is tisztelegnek, ezért december 5-én, a IX. Ráma néven ismert uralkodó születésnapjával együtt ünneplik, látványos tűzijátékok kíséretében.
Taiwanon augusztus 8-at választották dátumnak, mivel mandarinul a „ba” nyolcat jelent, a „baba” pedig apát – így esik az apák ünneplése a 8. hónap 8. napjára. Dél-Koreában sem apák, sem anyák napját nem tartanak – helyette május 8-án a szülőket ünneplik, családi rendezvényekkel.