horoszkóp

Hazaszeretetből nem nagyon lehet lakáshitelt fizetni

2018.03.07. 23:39

Mindig érdekes olyan emberekkel találkozni és beszélgetni, akik valamiben elképesztően tehetségesek, ugyanakkor szomorú szembesülni vele, hogy ez a tehetség olykor valami ismeretlen, külső erő miatt nem tud kellőképpen kibontakozni. Pedig megvan hozzá minden - hozzáértés, segítség, társ és egy remek háttér. És valahogy mégsem. 

A most 39 éves Krisztina Ustinov egy hirtelen, viszont annál bátrabb döntés eredményeként költözött Magyarországról Angliába, még 2010-ben. Egy héttel az utazás előtt vette meg a repülőjegyet, és azt mondja, a döntése ugyanolyan villámcsapás-szerűen érte a családját és az ismerőseit, mint saját magát. Sok ilyenről hallottunk már, mi magyarok igen gyakran próbálunk szerencsét külföldön, még ha arra kényszerülünk is, hogy a saját szakmánktól elrugaszkodva, egy addig ismeretlen területen, egészen másban teljesedjünk ki. 

Krisztina Tállyáról, egy Tokaj melletti kis faluból származik, onnan költözött fel Budapestre. A története sablonos is lehetne: egyszer csak feladta itthoni életét, Angliába költözött, szakmát tanult, családot alapított, és most nagyjából olyan élete van, amilyet elképzelt magának. Ehhez azonban, mint mindenkinek, aki új életet kezd, keserves utat kellett bejárnia, ráadásul még mindig nem érzi, hogy teljesen megérkezett volna. Nem véletlenül. Krisztina az ELTE-n politológiát, kint pedig marketinget tanult, most már feleség, dolgozó anya, aki egészen véletlenül a dalszerzésben találta meg önmagát, amiben annyira jó, hogy akár világhírnévre is szert tehetne. Valahogy mégis megakadt. De inkább mondja el ő maga. 

IMG 1231

Miért döntöttél úgy, hogy elég volt, és inkább Angliában kezdesz új életet?

Budapesten lakásom, életem és karrierem volt, de 2008-tól szép fokozatosan minden összedőlni látszott. Svájci frankos lakáshitelem volt, elvesztettem az állásomat, minden ajtó bezárult, és a költözés volt az egyetlen reális esélyem, hogy ne az utcán kössek ki. Az akkori közhangulat is borzasztó volt, szóval minden egyes faktort mérlegre téve a hazaszereteten és a családon kívül nem nagyon volt semmi, ami a maradás mellett szólt volna. Ezekből viszont nem nagyon lehet lakáshitelt fizetni.

Csak néhány évre terveztem a kijövetelt, de másképpen alakult az élet. Nagyon nehezen indult itt, de nem adok fel semmit könnyen, és tudtam hogy

otthon nemcsak nehéz az élet, de depresszív is, úgyhogy maradtam, és küzdöttem.

Aztán minden lassan megváltozott. Remek állásom lett, lediplomáztam, férjhez mentem, saját lakást vettünk, és született egy kislányunk. Szóval most nagyon úgy néz ki, hogy már csak látogatóba megyek haza. A férjem angol-orosz állampolgár. Idén, ha összeszedem magam, és leteszem az utolsó vizsgát, akkor én is kettős, magyar-angol állampolgár leszek. Egyébként marketingszakember vagyok, marketing és digitális marketing diplomát szereztem Angliában, és a Chartered Institute of Marketing-nél dolgozom.

És hogy jön ehhez a zene? 

A zene nagyon közel állt hozzám mindig is, gyerekként a Tállyai Orbán Balázs Citerazenekarban citeráztam, és a népzene, a folklór nagyon meghatározó volt egész életemben. Voltak dalkezdeményeim korábban is, és az unisexes Boros Attila is nagyon nagy hatással volt rám, akinek még otthon küldtem el a dudorászásaimat, és ahelyett, hogy elküldött volna melegebb éghajlatra, inkább segített. Tőle tanultam nagyon sokat a kamerákról, dslr-ről, hangtechnikáról is. És mivel digitálismédia-producerként is dolgoztam, adta magát, hogy egyéni vállalkozóként fotózzak, videózzak, és kis animációkat készítsek. A videoklipemet is magam csináltam. 

Mi jellemzi leginkább a dalaidat?

Az igazán mély érzelmekből táplálkozó dalokat akkor kezdtem el írni, amikor megismertem a férjemet. Nagyon nehéz évek voltak akkor mögöttem, és hosszú idő után megint boldog voltam. A dalaim igazából érzelmi kitörések, amelyek többsége vezetés közben született. Sokat vezettem munkából munkába, a rádiókat és a podcastokat már nagyon untam, és amikor egyszer kikapcsoltam a rádiót, hogy akkor inkább a csendet választanám, jöttek a dallamok, a szövegek. 

A Stay Forever című dalomat akkor írtam, amikor a terhességem alatt vetélési tüneteim voltak hetekig, és az orvosok nem sok esélyt adtak a babámnak.

Ebédszünetben a munkából abba a XI. századi, Holy Trinity Church nevű cookhami templomba jártam megnyugvást és segítséget találni, ahol a videón szereplő lány, Gloria Garcia énekel.  

Sikerült megtalálni? 

Igen. Segített benne a templom, a hit, a remény, Gloria csodás hangja, az, hogy bármit kiírhattam magamból, és persze a család és a barátok is. Valaki valamit meghallhatott, mert Annushka egészséges, gyönyörű, boldog kis gyerkőc lett. Már az érkezése is stílusos volt, 2016. december 30-án született, a házassági évfordulónk előtt egy nappal. 

Hogy fér bele ennyi minden az életedbe? Gyerek, munka, család, zeneszerzés. Nem lehet kis meló.

Szülés után egy évig szülési szabadságon voltam. Itt, Angliában egy év a maximum, amíg a gyerekkel lehet maradni, így úgynevezett "career break"-et (talán karrierszünetnek fordítanák otthon) igényeltem, amit meg is kaptam egy fél évre. Hogy mi lesz, ha ez lejár, nem tudom. Még nem állok készen arra, hogy főállásba visszamenjek dolgozni, szeretnék ennél több időt tölteni a kislányommal és a zenével. Ezért is csináltam saját magam a videoklipet, ami gyakorlatilag csak az időmbe került. Valószínűleg ezzel fogom kitölteni az űrt, amíg Annushka 3 éves lesz. Meg persze fejlesztem magam. És őt is. 

annushkaandpiano

Hogyan, mivel? 

Citerázni már tudok, úgyhogy gitározni és zongorázni tanulok, hogy a kislányomnak minden lehetséges alapot megadjak a zene és a művészet szeretetéhez. 4 hónapos kora óta püföli a zongorát, pengeti a gitárt, van egy 1/16-os hegedűje, és tudja, hogyan kell a vonót használni ahhoz, hogy a húrok hangot adjanak. Hegedülni is miatta tanulok. Az internet élkepesztően sokat tud adni, ha jól használod, a YouTube-tutorialok hihetetlen dolgokra tudnak megtanítani. Annushka még csak 14 hónapos, de már tudja, mi az a kotta; komolyzenei eseményekre járunk, és otthon is hangszerek tucatja van. Idén nyáron, ha hazamegyek, egy Gats Tibor citerát szeretnék neki venni, de azért titkon nekem fáj rá a fogam leginkább.

De ha ilyen érzéked van a zenéhez, miért nem te magad adod elő a dalaidat? 

Sajnos nincs tehetségem emészthetően a publikum elé tárni őket. A családot elbűvölöm, de a közönség nem elfogult. Úgyhogy, amikor az első dalomat szerettem volna életre kelteni, kerestem, és végül a neten találtam meg Gloriát, aki egy csodálatos énekes, ráadásul közel is lakott hozzám. Azóta már barátnők lettünk, sőt, szinte a családom tagja.

Mi volt a célod akkoriban ezzel a dallal?

Never love me less az esküvői ajándékom volt a férjemnek, és ez lett az esküvői szertartásunk dala is. Ennek egyébként érdekessége, hogy

miután Gloria felénekelte és elgitározta, Pierrot nászajándékként tökéletesre csiszolta, és hangszerelte.

Úgyhogy, ha egyszer összejön az anyagi háttér egy albumra, Pierrot-val is nagyon szeretnék dolgozni rajta. Vele egyébként teljesen véletlenül, LinkedIn-en akadtunk össze, csupán pár hónappal az esküvőm előtt. 

Tehát akkor nem csak belső használatra készíted a dalaidat, hanem más terveid is vannak velük.

Valójában az az álom, hogy legyen egy albumom (már a neve is megvan: Particles), amiben az angol dalokat Gloria énekli. Ezt az albumot egyértelműen a családomnak szánnám, mert nekik köszönhetem a dalokat.

Vannak magyar számaid is? 

Eddig 17 dalom van, ebből 9 teljesen kész, 7 demókész állapotban van, egy pedig jelenleg is készül. A magyar dalokkal viszont bajban vagyok, mert nincs, aki elénekelje őket. Nagyon sok énekesnek írtam otthon, de sajnos nem jutok át a zajon. Szinte lehetetlen elérni őket, vagy ha el is jut hozzájuk az üzenetem, akkor nem megyek át a rostán. Nem tudom. Igaz, ha épp válaszoltak, angol dalokat küldtem vissza demóként, mivel a magyar dalaim egészen amatőr módon, a telefonommal vannak felvéve. Ettől függetlenül egészen jók azok is, többségük népies jellegű gyerekdal.

Általában miről szólnak? 

Van néhány mérges társadalmi töltetű dalom is, de az életem kevesbé boldog részéről is néhány, és vannak gyerekdalok, amelyek egyelőre abban a kosárban vannak, amiket életre kell kelteni Gloria és egy szép magyar hang által.

Mire vagy mérges?

Például a családon belüli erőszakra. Hálistennek nekem sosem volt részem benne, de a közelemben élnek olyanok, akiknek igen. Bármennyire is próbálok nem túl sok politikai műsort nézni, nyilván én sem tudom teljesen függetleníteni magam attól, ami körbevesz. Ebből fakadóan ilyen jellegű szövegekkel is operálok néhány dalomban. Ugyanakkor ezek azok, amelyekkel nem szeretnék komolyabban foglalkozni. A politika, a düh megoszt. És ezt a legkevésbé szeretném. Életem legboldogabb szakaszát élem, ezért inkább azokkal a dalokkal foglalkozom, amelyek ezt reflektálják. Harmóniát, nyugalmat, szenvedélyt, hitet, reményt, stb.

IMG 1211

Mit teszel azért, hogy megvalósíthasd az álmodat? 

A Gloriával közösen forgatott dallal, a Stay Forever-rel beneveztem a SHURE versenyére, amelyet minden évben, különböző tematika mentén hirdetnek meg. Idén amatőr zenészek saját szerzeményeit, saját amatőr videóit várják, szokatlan helyen forgatva. Ebből minden stimmel, ráadásul egy Magyarországgal majdnem egyidős templom elég szokatlan helyszínnek tekinthető szerintem. 

Könnyen belementek, hogy ott forgassatok? 

A templom nagyon nyitott volt rá, itt a vallási kultúra is nagyon eltérő az otthonitól.

Mit vársz a versenytől?

Az első helyezett egy Los Angelesi utat és egy, a Capitol Studioban elkészített stúdiófelvételt nyer. Mondjuk én ebből semmit sem profitálnék, mert nem előadó vagyok. De azért nagyon örülnék, ha minél többen szavaznának a dalomra.

[Ezt erre a linkre kattintva, az email-címe megadásával megteheti ön is - a szerk.]

Akkor mi a célod vele? 

Azt szeretném, ha a dalom útra kelne, és vinné magával a többit. Abban bízom, hogy hátha valaki felfedezi, kíváncsi a többi művemre is, és esetleg szponzorálna. Két éve próbálkozok szponzorokat keresni - Magyarországon, itt, bárhol, teljesen eredménytelenül. El sem jutok az ingerküszöbig. És ez nem feltétlenül azért történik, mert hallgathatatlanok a dalaim. Mindenhol kemény a verseny, rengeteg tehetséges előadó és zeneszerző van, szóval a kitartáson kívül nagy adag szerencsése is szükség van.

Látsz esélyt arra, hogy ha esetleg megnyeritek, végre eljuthatsz az ingerküszöbig? 

A nyerés igazából egy nagy lépéssel vinne közelebb az álmaimhoz, de önmagában nem teljesítené. Viszont kapukat nyitna meg előttem, amelyeket már évek óta döngetek, eredménytelenül.

 Vágysz a hírnévre? 

A hírnév mindig az előadóé. Illetve legtöbb esetben az övé, hacsak nem vagy zeneszerző és előadó egyben. A hírnév ezért abszolút nem motivál. Viszont örülnék, ha Gloriát hozzásegíthetném, mert ő igazán megérdemli. 

Mi lesz, ha a Particle című albumod elkészül, és ahogy akartad, valóban eljut az emberekhez? 

Ha elkészülne, akkor, azt hiszem, letenném a lantot a zeneszerzésben, és bíznék abban, hogy ha majd nagy lesz, felveszi a lányom, akit fogantatása óta a művészet szeretetére nevelek.