„Vorkuta bányászváros Oroszország európai részén, a Komi Köztársaságban, Moszkvától 1900 km-re északkeletre. Építkezésein és bányáiban a Gulag lágerrendszer több tízezer rabja dolgozott” - kezdődik a Vorkuta szócikk a Wikipedián. Arszenij Kotov fotós képei itt készültek, idén februárban. Fotó: Cover Images / Northfoto

Kotov azért ment el Európa leghidegebb városába (a legalacsonyabb hőmérséklet -52 fok volt), hogy megörökítse a posztszovjet világ építészeti örökségét, és bemutassa, milyen az élet most arrafelé.

 

 

Fotó: Cover Images / Northfoto

Ha már a legeknél tartunk: ez Európa legkeletibb városa, illetve a negyedik legnagyobb város az északi sarkkörön túl. Fotó: Cover Images / Northfoto

A fotós több üresen álló házat is bejárt, ezekben egykor bányászok éltek - de ahogy a bányák bezártak, illetve privatizáltak, a vorkutai családok is elköltöztek. 2020 szeptemberében a becsült népesség ötvenezer fő volt, idén márciusban a környező településeket szellemvárosként írta le a CNN riportja. 

Fotó: Cover Images / Northfoto

A Vorkutlag, vagyik a vorkutai kényszermunkatábor a '30-as évektől a '60-as évekig működött. Utána, mint Maria Passer Moszkvában élő fotós elmondta a CNN-nek, az egész Szovjetunióból szívesen jöttek ide dolgozni az emberek, mert bár nagyon hideg volt, a bányászok jó fizetést kaptak. Csakhogy a Szovjetuniónak is vége lett, a bányák pedig egymás után zártak be - ma öt működik. Fotó: Cover Images / Northfoto

Az emberek pedig elmentek. Fotó: Cover Images / Northfoto

Kotov elmondása szerint nincs ki (és valószínűleg nincs miért) ügyeljen az elhagyott házakra, amelyek csőrendszere előbb-utóbb tönkremegy, és az itt-ott felbukkanó meleg víz miatt vagy jégcsapok nőnek, vagy a levegő páratartalma nő meg, és a jég lassan mindent beborít. Fotó: Cover Images / Northfoto

Akik elmentek, vajon milyen szempontok szerint válogattak, mit hagyjanak ott, és mit vigyenek magukkal? Fotó: Cover Images / Northfoto

Fotó: Cover Images / Northfoto

Hová mentek, ahová nem kellett az irhakabát, a pöttyös ruha? Fotó: Cover Images / Northfoto

Mivel a környék nem teljesen néptelenedett el (nézzenek csak szét a Street View-n!), vannak olyan épületek is, ahol a fűtés-víz-villany még működik.

 

Hát itt pont nem.

Fotó: Cover Images / Northfoto

Passer szóba elegyedett néhány emberrel, és az a benyomása támadt, hogy elkeseredettek, amiért a hely, ahol születtek és felnőttek, most haldoklik. 

 

„Akik szeretnének elköltözni a környékről, nem tudják eladni az ingatlanaikat, egyszerűen csak elmennek” - igaz ez a közelben található, Szevernyi nevű falu lakóira is.

Fotó: Cover Images / Northfoto

Néhány lakó abban bízik, hogy az orosz kormány majd segít nekik az elköltözésben, de főleg Vorkutában ajánlanak fel nekik új otthont, amivel nem nagyon vannak kisegítve. Beszélt egy szevernyi családdal is, akiket hamarosan egy másik épületbe költöztetnek, mert az övékben már nem éri meg megjavíttatni - hamarosan teljesen kiürül.

Fotó: Cover Images / Northfoto

A házakból pedig jégbarlangok lesznek. Fotó: Cover Images / Northfoto

Sokszintesek. Fotó: Cover Images / Northfoto

Kotov munkásságát a legegyszerűbben az Instagramon követheti, ha szívesen nézne még képeket az elhagyatott posztszovjet világról. De van honlapja is, azt itt találja. Fotó: Cover Images / Northfoto

Lapozgatónk itt most véget ér, de ha szeretne további elhagyatott helyeket bejárni, ezt a (jóval) korábbi cikkünket ajánljuk. Fotó: Cover Images / Northfoto