Ördög Nóra és a Velvet kapcsolata igazán kacifántos: valóban sokszor emlegetjük, hogy el szokták cseszni a haját, fura dolgokat ír le, és néha túlkiabálja magát műsorvezetés közben, ennek köszönhetően pedig sokáig nem is nagyon tudtuk őt elérni hivatalos úton. Most viszont kötélnek állt, és megtörténhetett az Ördög Nóra-Velvet battle. A végeredmény annyira nem meglepő módon nem egy vértől és ellentétektől tocsogó panaszkodás, hanem egy jó beszélgetés lett, úgyhogy pont jó is így karácsonyra.

Miért vállaltad el az interjút?

A férjem is azt mondta, hogy igazából nem vagyok normális, hogy elvállaltam ezt az interjút. Nem mintha nem tudnék ezzel együtt élni, de azért bántja az igazságérzetemet, amit a Velvet csinál velem, és mindig bennem van, hogy ha tehetném, egyesével leülnék mindenkivel, aki félreismer és rosszindulatúan közelít felém az előítéletei miatt. Úgy döntöttem, hogy ebben még van ennyi. Nem vagyok idióta, látom, hogy mi folyik velem kapcsolatban. De úgy gondoltam, hogy ez egy érdekes helyzet, és ha már felhívtatok, üljünk le beszélgetni.

Korábban írtad, hogy akkor fogadsz meg kritikákat, ha mérvadó helyről érkeznek. Mi számít nálad mérvadó helynek?

Ha szakmai körökből jön, illetve ha totál a civilektől. Akik átlag nézőként ülnek le tévézni, és a véleményük eljut hozzám, azt figyelembe veszem. A kommentelők persze mások, ott olyan alpári és öncélú dolgok történnek, hogy nem foglalkozom velük.

Mi volt a legkeményebb kritika, amit kaptál?

Kaptam jópárat, nem vagyok tökéletes. A legérdekesebb kérdés számomra mindig az, hogy mennyire jut át a személyiségem a képernyőn, és mennyire hiszik el azt, hogy én tényleg ilyen vagyok. Mert tényleg ilyen vagyok! Az általános kritika az, hogy ez a nő maníros és műkedves, és nem feltétlenül tartják őszintének, amit csinálok. De szerencsére ők vannak kevesebben. Mert ha annyira rossz lennék, akkor valószínűleg már nem lenne munkám, és olyan cégek se, akik szivesen együttműködnek velem. Ez jó visszajelzés, hogy

megéri önmagamat adni, még akkor is, ha ez nem mindenkinek szimpatikus.

Sértődős típus vagy?

Nem. Rajtatok sem sértődtem meg soha, de azért öt percig mindenki hülyének érzi magát bármilyen rossz véleménytől. Lelkis vagyok, nyilván nem esik jól, ha pocskondiáznak.

Szerinted minek köszönhető, hogy ilyen kelendő műsorvezető és reklámarc is vagy?

Remélem annak, hogy jól végzem a munkám. Ebben sok meló van, és nem úgy, hogy papíron megtervezett, tudatos építkezés volt. Munkakutya vagyok, amit csinálok, azt lelkesen csinálom és teljes gőzzel. Ennek valahol át kell jönnie, ha véleményformálóvá tud engem tenni. Ha a reklámokról beszélünk, talán abban van a hitelességem, hogy olyan dolgokhoz adom az arcomat, amiket tényleg használok és tényleg közel áll hozzám. Olyan vagyok, amilyennek láttok a tévében, ezen nincs mit szépíteni.

A TV2-n a Rising Start vezeted, ami különösen az elején sok negatív véleményt szült.

De csak az elején, és szerintem azért, mert hirtelen az emberek nem tudták hova rakni. A formátumot meg kellett szokni. Már az elején olyan körítést kapott az egész verseny, ami a többi tehetségkutatóban csak az utolsó pár embernél jelenik meg. Ez okozhatott egy kis zavart, pedig csak annyi történt, hogy már az elejétől élőben mentek a válogatók, így már ott is a nézők választhattak. Ezért voltak olyan hangok, hogy ezt meg ezt az X-Faktorból már páros lábbal rúgták volna ki. Persze, de végül innen is kikerültek, azzal a különbséggel, hogy már róluk is a nézők dönthettek.

Volt olyan pillanat, amikor elbizonytalanodtál?

Nem. Bíztam a műsorban, és az én sikeremet vagy a döntéseim helyességét nem csak a Rising Star nézettsége határozza meg, bár most már az is megvan. Pörget az új helyzet, nagyon jó a csapat, imádom a formátumot és a munkámat. De ehhez persze az is kell, hogy megnyugtatóan össze tudom egyeztetni az anyasággal.

Rettentő régen a magyar tehetségkutatók közelében vagy már. Szerinted van annyi tehetség Magyarországon, mint amennyi tehetségkutató van?

Tehetség van bőven, az már más kérdés, hogy van-e igény ennyi új arcra. De ez már nem is a műsor feladata, erről már az élet és a piac dönt majd. Ez most hülyén fog hangozni, de a tehetségkutató nem azért van, hogy még több hírességet termeljünk. Azért van, hogy végigkísérhessük ezeknek a tehetséges embereknek az útját, a fejlődését. Az pedig a pozitív hozadék, hogy feltűnhetnek, lehetőséget kapnak, esélyt, hogy megismerjék, megszeressék őket. Ezért is kedvelik ennyire a nézők ezt a műfajt, mert szeretik látni, ahogy a teljesen átlagos emberek felemelkednek, és estéről estére herceggé, hercegnővé válhatnak. A nézettségi listákon mindig ezek a showk a legnézettebbek, mert szeretünk leülni és szorítani a kedvenceink sikeréért. Szóval tehetségkutatók voltak, vannak és lesznek, most arra van szükség, hogy minél nagyobb szerepet adjunk a nézőnek, mert a passzív tévézés a múlté. Már nem is ülsz le úgy a tévé elé, hogy közben ne nyomkodd a telefonod.

A korábbi hírek szerint Tatár Csilla miattad ment el gyakorlatilag a TV2-től. Ebből mi igaz?

Nem tudom, Csillával nem beszélgettem erről. Azt tudom, hogy vágyott rá, hogy olyan típusú műsorokat vezessen, mint most én. Nagyon szeretem Csillát, jóban is vagyunk, ha ez így van, akkor nagyon sajnálom. Ha igaz, hogy A Dalt vezeti majd, akkor szerintem teljesült az álma, mert nagyon színvonalas, rangos műsor. Hiszek abban, hogy ha valaki úgy érzi, váltania kell, akkor muszáj nagy levegőt venni és lépni! Ha ennek most én voltam az oka, akkor sajnálom, másrészt pedig lehet, hogy így valami jó dolgot hoztam az életébe. Ha azt nézzük, akkor az én váltásom pozitívan sült el, Szabó Zsófi távozása szintén. A legjobbakat kívánom neki.

A te váltásod a TV2-höz nagy sárdobálást váltott ki.

Ebbe már nem szeretnék belemenni, lezárt ügy. Nem szegtem szerződést és nincs ok arra, hogy bepereljenek. Nagyon tartalmas 13 év volt, sokat tanultam azoktól az emberektől, akikkel együtt dolgoztam, és ez a kulcsszó, én dolgoztam ott fizetésért, szóval nem ajándékba kaptam a karrieremet. Az RTL Klub egy kereskedelmi televízió, ha nem érte volna meg nekik az, hogy alkalmazzanak, akkor nem tették volna, mert

ez nem egy jótékonysági intézmény.
 

Persze mindenkinek megvan az a korszaka, amikor úgy tekint a munkahelyére, mint a családjára, és ez velem is így volt. De amikor az embernek valódi családja lesz, sok dolgot átértékel és mérlegel. A munkahelyem a munkahelyemmé vált, nem kell túlmisztifikálni a váltást sem.

Facebookon rengeteg olyan kommentet kapsz, amiknek az írói jól láthatóan ismerni vélnek téged. Ez mennyire ijesztő?

Ijesztőnek nem ijesztő, de felelősség. Ezt először akkor éreztem, amikor felvállaltuk, hogy Mici lombikbaba volt. Rengeteg visszajelzés jött, és akkor jöttem rá, hogy azzal, hogy én kiállok, azzal tudok talán segíteni másoknak, és ez hatással van az emberekre. Próbálom ezt egészséges mederben tartani. Soha nem akartam szakértőként feltüntetni magam.  A barátnőmmel közös vállalkozásunkban, az Angyalműhelyben is szakértők dolgoznak. Önismereti- és önbizalomnövelő eseményeket szervezünk és egy életérzést képviselünk. Ti persze ezzel kapcsolatban is borzasztóan ironikusak vagytok például, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon is szükség van erre. Stílusról nehéz vitatkozni, hálistennek nagyon sok nő fogékony erre. Az én blogbejegyzéseim egyébként szerintem nem annyira negédesek, de ha mégis, 

 
akkor én egy negédes lány vagyok. Nem gondolom, hogy emiatt rosszul kéne magam érezni.

 

Kommentálná? A Facebookon tegye!