13-damu-150528-IMG 0760

Damu Roland a golyszliját is szájára vette, miközben önmagát védte

2015.05.28. 17:28

Damu Rolandról könyv (Damu Roland – Az igazság) jelent meg, amelyet a felesége írt az ő elmondása után. A színész, aki három évet töltött börtönben, szürreálisan beszélt önmagáról és könyvéről, egyenként köszöntve a terembe lépő összes ismerősét, még akkor is, ha éppen teátrális gesztusokkal fejtegette, hogyan tette tönkre az életét Vajna, régen Palácsik Tímea.

Így: „Üdvözöllek, Szolnoki Péter barátom. Köszönöm, hogy eljöttél. A Bon-bon frontembere. Úgy látom, hogy nagyon jól néz ki, egészséges, hál'Istennek.” Szolnoki egyébként erősködött, hogy neki nem tiszteletpéldány kell a műből, hanem kifizetné, tisztelete jeléül, de nem hagyták neki.

A színész tehát bő húsz percen keresztül ott ült egy színpadon, az alaposan kivágott ruhás, csendben mosolygó feleségével, és arról beszélt, mennyire haragszik más nőkre. Vagy például egykori csatornájára, a TV2-re, amely már akkor kirúgta, amikor még ki se jött az előzetesből. Pedig „voltam bohóca, sármos rosszfiúja”. De 2010 novemberében ez semmit sem számított, mert „érdekek fűződtek” ehhez. Az össezs színpadi szerepét átadták másnak, a szinkronmunkái szinte teljesen megszűntek, úgyhogy csak ült otthon, és nézhette hetekig, hogy a korábbi munkaadói hogyan játsszák le naponta többször, ahogy kiborult a Hal a tortán című tévéműsorban. PEdig az emberek akkor is szerették – véli ő – és most is. „Sosem felejtem el, a körúton sétáltam, és valami bécsi sportegyesület állt a túloldalon egy busszal. Skandálták, hogy »hajrá, Roli, veled vagyunk«. Emberek integettek nekem buszról, villamosról. Ennyire hülyék lennének az emberek?”

De nem ezek voltak a legmeglepőbb kijelentései. Hanem például az, amikor sérelmezte, hogy, bár „jelentős hibákat követtem el életem során”,  ezt nem ellensúlyozta a tény, hogy mit adott ő a csatornájának. „Lehetett belőlem csinálni egy sármőr, szívtipró, nőcsábász embert, és akkor erre ráhúzták a „nőverő” jelzőt is. Ráadásul pont akkor, amikor ennek úgymond – és kérem, ne botránkozzanak meg azon a mondaton, amit most mondani fogok – 

divatja volt a családon belüli erőszak[nak], a nőverés[nek], és ennek én emblematikus figurája lettem, amit én kikérek magamnak.

Közölte azt is, hogy nem is Vajna Tímea jelentette fel, hanem a történtek után „hazament, felhívta az akkori barátját, szeretőjét, K. Pétert – akit a rendőrség most, azt hiszem, 150 milliós csalásért köröz, valószínűleg nem itt van már, sejtem, hogy hol lehet –, aki éppen egy magas rangú rendőrtiszttal kávézgatott Bécsben, és neki mondta, hogy te, engem a Damu megpofozott." Elmondása szerint ezután egy nappal tartóztatták le.

A tárgyalások előtt szerinte Vajna egyszer telefonon beszélt Damu akkori ügyvédjével, Sz. Péterrel, aki már majdnem meggyőzte arról, hogy jelentse be a rendőrségen, „túlzásba vitte, és nem úgy gondolta”, de akkor a nő anyja kikapta a kezéből a telefont, így hiúsult meg a dolog.

A nők elleni erőszakról ezt a gondolatmenetet fogalmazta meg.

Nem tartom azt jónak, ha egy nőt megütnek. Tényleg nem. Nem azt mondom, hogy egy nő verve jó, hejhó, üsd-vágd, mert egy asszonyállat. De sajnos vannak olyan élethelyzetek – nem fogom megkérdezni itt a férfiakat, hogy tegyék fel a kezüket, hogy nyúltak-e már nőhöz erőszakkal, vagy rángatták-e meg, vagy csak jelzésértékűen adtak-e pofont. Számtalan ilyen eset van, ezt tudomásul kell venni. Ez nem jó. De egy szerelemben, házasságban igenis előfordul, hogy tányér törik, pohár csattan. De továbbra is ellenzem azt, hogy a nőket verni kell.

Amikor a közönsége másodpercekig hallgatott egy-egy meglepő mondat után, volt, hogy beszúrt egy „köszönöm, a csend, az mindent megold”-megjegyzést. Vagy megdicsért egy újságírót, mondván, „köszönöm, megmondom őszintén, nagyon-nagyon meglepő, de mindhárom kérdés értelmes volt”. Aztán folytatta.

Arról is beszélt, hogy a nő, akinek bántalmazása miatt börtönbe került, maga is bántalmazta őt, és szerinte ebben a helyzetben nem volt választása.  „Ha egy nő úgy viselkedik, mint egy férfi, és nem úgy, hogy nekem jön a tíz körmével – mert akkor meg tudom fogni a kezét. [...] de amelyik férfit már rúgták tökön, és tényleg úgy, hogy a két golyszli érintkezik egymással, az olyan fájdalommal jár, hölgyeim és uraim, hogy letérdel az ember. és ott volt egy eltorzult arcú nő, aki le akart ütni egy pálinkásüveggel, én bizony ezt láttam megoldásnak. hogy jó-e vagy sem, döntsék el önök.” Kérdésre azért hozzátette: ha ugyanebbe a helyzetbe kerülne, az elfutást látná jó reakciónak.

Széles mosollyal, és megintcsak színpadias gesztusokkal közölte azt is, a könyvbemutatójára meghívta Vajnáékat, de biztonyára túl elfoglaltak az ilyesmihez. Hiszen egy kormánybiztosnak nagyon sok a munkája, rengeteg forgatókönyvet kell átnéznie, és ebben a felesége is segít, „jó ízlésére és művészi érzékére hagyatkozván”. 

Olyan magabiztosságal beszélt arról, mennyi mindennel tudja bizonyítani ártatlanságát (a már említett K. Péter, mint koronatanú, két poligráfos vizsgálat, amely őt igazolta, illetve a saját tanúi, akik igazolták, hogy egykori nője a nyílt utcán bántalmazta őt), hogy megkapta azt a kérdést is, tervez-e perújrafelvételt. „Az ügyvédeimnek van egy tervük, de hogy mi az, most nem szeretném elmondani. De alapvetően magabiztos ember vagyok.” Attól nem fél, hogy beperlik a könyv miatt, mert négy szakértő nézte át a megjelenés előtt. Amúgy meg: „nem félek, mert azt gondolom, hogy az Isten mindig melletttünk van, és mellettünk lesz”. Ámen.