Idén húsz éve, hogy bemutatták a Spinédzserek című generációs vígjátékot, és ennek apropóján a rendező, Amy Heckerling elárult néhány eddig talán nem ismert részletet a filmről és a forgatásról a Hollywood Reporternek. Ebből az összeállításból fogunk szemezgetni.

Heckerling magáról nem beszél az interjúban, pedig ő is érdekes figurája Hollywoodnak, nézzük először őt magát, aztán azt, hogy mit mond a kultikussá vált filmjéről!

Európai vakáció, Nicsak, ki beszél, Diszkópatkányok

Amy Heckerling a 80-as években gyakorlatilag az első filmjével robbant be először a tinivígjátékok, majd úgy általában a vígjátékok világában. Az első filmje ugyanis az 1982-es Változó világ volt, ami egy, a 70-es évek végén játszódó klasszikus gimis vígjáték, gyakorlatilag, mintha a Cool Túra vagy akár a Spinédzserek előfutára lenne. Ráadásul a fiatal Sean Penn lázadó, füves hülyegyereket játszik benne. Már ez a film is ejutott a kultsztátuszba, és Heckerlingnek ez még csak a rendezői bemutatkozása volt!

Nem véletlen, hogy három évvel később megkapta a 80-as évek egyik legjobb vígjátéka, A családi vakáció folytatását, az Európai vakációt, ami nem lett olyan sikeres, mint az első, viszont legalább európaiként nézve is elég szórakoztató a film. Utána jött megint két vígjáték, ő írta és rendeze a Nicsak, ki beszél első két részét.

Szóval igazi nagyágyúként indult be a karrierje, úgy nézett ki, hogy gyakorlatilag bármilyen közönségnek tud szórakoztató vígjátékot készíteni. Ekkor jött a Spinédzserek 1995-ben, amivel rengeteg gond akadt - ezekről később -, és ugyan a film óriási siker lett, a mai napig emlegetik, Heckerling karrierje ezután viszont nagyjából gerelyként állt bele a földbe.

Az 1998-as Diszkópatkányokban még közreműködött, igaz, a stáblistán nem írták ki a nevét, ezután viszont már csak a felejthető, Lúzer című vígjátéka volt, azóta pedig 1-1 sorozatrész rendezése köthető a nevéhez.

Nagyon nehezen állt össze a film

A Spinédzserek az Emma című Jane Austen-regény érdekes adaptációja, Hackerling írta a könyből a forgatókönyvet, amivel több stúdiót is megkeresett. Először tévésorozatot szeretett volna belőle csinálni, a Fox csatornát érdekelte is a dolog, de aztán elkezdték kicsit gyúrni a forgatókönyvet, hogy ez legyen benne, az legyen benne, ez jöjjön ki, stb. Aztán a vége az lett, hogy a csatorna rájött, hogy mégsem kell nekik a sorozat.

Ezután egy filmes ügynök azt mondta Hackerlingnek, hogy a forgatókönyv túl jó sorozatnak, legyen belőle inkább mozifilm. Megkeresték a Fox mozis divízióját, ahol megint kezdődött a tili-toli. A stúdiónak nem tetszett, hogy túlságosan nőkre koncentrál a film, kevés a férfi karakter, meg úgy általában túl merész az egész. Ráadásul a Fox akkoriban bukott elég nagyot a Pancserock és a Vakvilág egyetem című méltán elfeledett filmekkel, pedig azokban a kor elég ismert fiatal színészei játszottak, ezért nem mertek bevállalni egy harmadik tinivígjátékot, pláne egy ennyire merészet.

A Fox kihátrálása egyet jelentett Hollywood kihátrálásával is, senkinek sem kellett forgatókönyv, egészen addig, amíg Scott Rudin producer azt nem mondta, hogy őt érdekli a dolog. Ezután csaptak le a filmre a producerek. Nem véletlenül. Érdemes megnézni, hogy Rudin nevéhez milyen filmek kötődnek, a fickó gyakorlatilag nem tud hibázni, csak igazi klasszikusok, már amennyiben egy vígjáték lehet az.

Rudin ráadásul azt tanácsolta Hackerlingnek, hogy felejtse el a szétszabdalt és kiherélt forgatókönyvét, és készítse a filmet az eredeti tervei alapján. Innentől kezdve a dolog történelem.

Az élet kiszámíthatlanságára jó példa, hogy a Spinédzserekből a film után azért csak készült tévésorozat is, ahogy Hackerling másik nagy sikeréből, a Változó világból is.

Kaotikus forgatás

Mire a forgatásig jutottak addigra ugye a forgatókönyvet ezerszer szétszedték, és újra összerakták, nagyon nehezen álltak össze a dolgok, rizikós is volt az egész, Hackerling pedig szeretett volna minél lazább vígjátékot készíteni, ezért még a forgatás alatt is folyamatosan változtak a dolgok.

Magához a történethez nem igazán nyúltak, de a párbeszédeket szinte minden forgatási napon átírták, ráadásul a színészek javaslataira, hogy természetesebb legyen az egész, mindenki beszéljen úgy, ahogy neki tetszik. A filmnek gyakorlatilag saját szókincse van, annyi hülye szlengkifejezést találtak ki a főszereplők, hogy a filmhez kötődő egyik reklámajándék egy szótár volt, amiben benne voltak a filmben elhangzó, a szereplők által kitalált kifejezések és a jelentéseik. Ráadásul ezek közül néhány olyan jól sikerült, hogy a mai napig használják az amerikai szlengben.

Az egyik ilyen például a going postal, ami magyarra úgy fordítható, hogy bekattan az ember, és arra utal, hogy az USA-ban 1986 és 1997 között több mint 40 embert lőttek le bekattant postai, vagy volt postai dolgozók, akik a munkahelyi stressztől omlottak össze. A kifejezés először egy 1993-as újságcikkben jelent meg, de addig nem terjedt el túlságosan, amíg a Spinédzserekben nem használták a karakterek. Ezt is az egyik színész dobta be a forgatáson, hogy ő ezt szeretné mondani.

Emiatt a családias légkör miatt Hackerling nagyon jóban maradt a filmje mindegyik főszereplőjével, a mai napig szokott velük találkozgatni csak úgy.

Kis híján Oscar-esélyes volt

Az észak-amerikai forgatókönyvírók szakszervezete jelölte a vígjátékot a Writers Guild Awardon, vagyis a forgatókönyvírók díjátadóján, így Hackerlingék joggal bízhattak benne, hogy Oscar-jelölést is kapnak majd, mert az esetek döntő többségében szinte ugyanazokat jelölik a forgatókönyvírók díjátadójára, mint az Oscarra.

Hackerling pechére viszont a Spinédzserek nem a vígjátékok között indult, hanem a feldolgozások között, hiszen az alapja, valahol mélyen mégiscsak egy Jane Austen-könyv. 1995-ben viszont bemutattak egy másik Jane Austen-adaptációt is, az Ang Lee rendezte Értelem és érzelmet, amiben Emma Thompson és Kate Winslet voltak a főszereplők. Végül ezt az Austen-filmet jelölték az Oscarra a Spinédzserekkel szemben. Meg is nyerte egyébként.

Angelina Jolie? Ben Affleck?

A pletykák szerint az akkor még csak épphogy befutóban lévő Ben Affleck és Angelina Jolie is jelentkeztek egy-egy szerepre. Jolie pályafutását alapvetően változtathatta volna meg ez a film, ugyanis 1995 előtt nem igazán játszott ismert filmben, és ha az első nagy sikere egy vígjáték, merőben másképp alakulhatott volna minden. Nem szerepelt végül a filmben, az áttörést pedig 1998-ban egy tévéfilm hozta meg neki, a Kifutó a semmibe című, Gia Carangi szupermodell életőről szóló film.

Ben Afflecknél kicsit más a helyzet, ő ugyanis 1993-ban játszott Richard Linklater nagyszerű tinifilmjében, a Tökéletlen időkben, ő alakította a gimis karrierjét a gólyák megalázására feltveő Fred O'Banniont. Végül ő sem kapott szerepet a Spinédzserekben, viszont ugyanabban az évben játszott a haverja, Kevin Smith szintén kultikussá váló vígjátékában, a Shop Showban, majd igazán nagyot két évvel később szólt a neve a Képtelen képregény című szintén Kevin Smith filmben.

A főszerepre jelentkezett Reese Witherspoon is, akinek szintén ez lett volna az első komolyabb lehetősége a befutásra. „Nagyon erős személyiség volt, magabiztos volt, viszont neki el kellett volna játszania Chert, Alicia pedig maga Cher volt” – mondta Hackerling arról, hogy miért Alicia Silverstone-t választotta végül a főszerepre.

Az IMDb azt írja, hogy a filmben szeretett volna szerepelni Jeremy Renner, Owen Wilson és Zooey Deschanel is. Rennernek ez lett volna az első szerepe, nem kapta meg, viszont ugyanabban az évben játszott egy másik, kevésbé népszerű vígjátékban, a Töketlenekben. Wilson karrierjének jót tett, hogy végül nem kapta meg a szerepet, egy évvel később játszott Wes Anderson első filmjében, majd 1998-ban már az Armageddonban volt ott. Zooey Deschanel filmes karrierjének viszont az tett volna jót, ha esetleg megismerik a Spinédzserek miatt, neki még nagyjából 10 évet kellett várnia ahhoz, hogy valamennyire befusson.

+1: Mi lett a főszereplőkkel?

A főszereplők karrierje nagyjából a rendezőéhez hasonlóan alakult: pár évig még pörgött, aztán leginkbáb sehogy. Alicia Silverstone 1997-ben még szerepelt az egészen pocsék Batman és Robinban, és onnantól kezdve gyakorlatilag folyamatosan lefele ágon van. Érdekesség, hogy a mostanában futó, a magyarul nagyon szellemes, A kondom el van vetve című sorozatban feltűnt ő is, Amy Hackerling is rendezőként, a sorozat egyik főszereplője pedig az a Jeremy Sisto, aki szintén szerepelt a Spinédzserekben, de csak mellékszereplőként.

Alicia Silverstone öribariját, Dionne-t Stacey Dash alakította, akinek gyakorlatilag ez volt az egyetlen igazán nagy sikere, kisebb sorozatokban és tévéfilmekben kap általában kisebb szerepeket. A női főszereplők közül a legtöbbre Brittany Murphy vitte, neki egészen szépen felívelt a karrierje a Spinédzserek után. Aztán sajnos 2009-ben 32 évesen, máig tisztázatlan körülmények között meghalt.

A férfiak közül Paul Ruddnak, a filmben Alicia Silverstone féltestvére és szerelme, jött be leginkább az élet, de neki is nagyjából 10 évet várnia kellett a Spinédzserek után arra, hogy rendesen bepörögjön a karrierje. Legújabb filmjét, A hangyát nemrég mutatták be a mozikban.

Stacey Dash pasija pedig Donald Faison volt a filmben, aki egy sorozatszerep miatt vált később ismertté. A dokikban ő volt az egyik főszereplő, Turk. Mostanában pedig The Exes című, nem túl népszerű vígjátéksorozatban látható.