Courteney Cox arcának természetellenes változásairól időről időre beszámoltunk, ahogy arról is, amikor úgy határozott, leáll a plasztikázással. Az elhatározás minden szempontból a javára vált, de úgy is érzi, hogy ez volt a legjobb döntés.
Egy friss interjúban ismét beszélt arról, miként élte meg, hogy minél szebb és fiatalabb akar lenni, annál inkább megcsúnyul. Nem könnyű egy ilyen élethelyzetből kikecmeregni, neki viszont úgy fest, mégis sikerült.
Úgy nőttem fel, hogy azt gondoltam: nincs fontosabb a külsőnél. Ez azért is szomorú, mert pont ez a gondolat kevert bajba. Nagyon erőszakosan próbáltam lépést tartani vele, de valójában pont ezzel ártottam magamnak
- mondta el a színésznő, akit azóta is zaklatnak az orvosok a jobbnál jobb ötleteikkel, hogy hol kéne kicsit megszurkálni, feltöltögetni, helyreigazítani az arcát.
Az interjúban arra is utalt, hogy a folyamatos plasztikáztatás körforgásából nagyon nehéz kikerülni: elmegy az ember az orvoshoz, aki ugyan szépnek találja a pácienst, mégis alakít rajta egy kicsit. Aztán jön egy jó ismerős, aki ajánl egy másik sebészt, mondván, az még az előzőnél is jobban ért a fiatalításhoz, amit nyilván le kell tesztelni, aztán két ilyen után már be is kerül az ördögi körbe.
Persze ez nem mindenkire igaz, de Cox önértékelése azért nem mindig volt a helyén, nem véletlenül vágyott örök fiatalságra.
Hamar eljutsz arra a pontra, hogy még egy réteg kerül az arcodra, aztán még egy és még egy. Fel se tűnik, aztán egy nap a tükörbe nézve ráeszmélsz, és azt gondolod: » Atyaég, ez baromira nem néz ki jól! « És ez a képeken még jobban látszik, mint élőben.
A barátai persze mindig megnyugtatták, hogy mennyire jól néz ki, egyetlen egy személy volt, aki az arcába merte mondani a tényt, hogy ez már igazán rettenet. Összeadódott tehát jó néhány olyan tapasztalat, amelyek alapján egyszer csak a leszokás mellett döntött. Azt mondja, most már minden rendben van.
Az összes feltöltőanyag feloldódott a testemben, és most már olyan természetes vagyok, amilyen csak lehetek. Végre tényleg hasonlítok arra a személyre, aki én vagyok. [...] Az ember arcának szüksége van a mozgásra, pláne, ha olyan vékony rajta a bőr, mint az enyémen. Ezek itt nem ráncok - mosolyvonalak. A feltöltő anyagok már nem a barátaim.
Forrás: Page Six
Egy interjúban beszélt a plasztikázás viszontagságairól, arról, hogy hogy sikerült leszoknia, és hogy most hogy van.
6 · Jun 22, 2017 11:18am Tovább a kommentekhez