Valamiben kísértetiesen hasonlít Nicole Kidman és Meryl Streep karrierje

Te jó ég! Engem már 789-szer jelöltek, és olyan jól bevackoltam magam egy hosszú téli álomra! Hjaj, Istenem, nem készültem semmivel, mert kábé már a pleisztocén kor óta nem nyertem semmit.

Mondta ezt az 53 éves Meryl Streep 2003. január 19-én a Golden Globe-kiosztón, amikor díjat kapott az Adaptáció mellékszerepéért (ugyanitt nyert Kidman is az Órákért főszereplőként, de erről többet alább). 2017-ből visszatekintve fura azt hallani, hogy szegény Meryl Streep nem nyer semmit, de csak meg kell nézni a díjai listáját. A jelenleg élő legnagyobb színésznő nyert egy Oscart a '70-es években, még egyet a '80-asokban, de a sikersorozat a Távol Afrikától, azaz 1985. után csillapodni kezdett, az évtized végére pedig gyakorlatilag befuccsolt.

Meryl Streep a '90-es években kiöregedett, antimenő, egy letűnt világot képviselő unalomgenerátornak számított, főleg a közönség szemében. De a filmjeit a kritikusok is sorra húzták le, jelöléseket kapott néha, de díjat sosem, és nagyobb kasszasikere se volt egy se. Biztos véletlen egybeesés, hogy

Azaz karrierje mind kritikailag, mind szakmailag legkevésbé sikeres időszaka a 40 és 50 éves kora közötti időszak volt. 1999-ben betöltötte az ötvenet, és hamarosan jöttek olyan kultfilmek, mint az Órák meg az Adaptáció, jött Az ördög Pradát visel közönségsikere, illetve jött a Mamma Mia! rekordbevétele és a Vaslady újabb Oscarja.

Meryl Streep azóta újra a csúcson van, és mindenki úgy csinál, mintha nem lett volna 29 év szünet a két utóbbi Oscarja között (1982 és 2011), és mintha nem könyvelték volna el bukásnak a '90-es években készült filmjei zömét, köztük minimum egy olyat is, ami manapság kultfilmnek számít (Jól áll nekik a halál).

Nicole Kidman gigasztár volt élete nagy részében, sokkal inkább, mint Meryl Streep bármikor. Ennek részben oka lehet, hogy Kidmant elsősorban jónőként könyvelték el, emiatt nehezebben kapott kritikai elismeréseket, de a 2000-es évek elején jöttek azok is csőstül.

Érdekes a 2002-es Órák című film már csak azért is, mert amíg Meryl Streepnek ez a nagy visszatérést jelentette az Adaptációval együtt, addig Kidmannek ez az utolsó csúcspont volt a negyvenes mérföldkő előtt. Megkapta érte az Oscart, volt még pár jó filmje a kétezres évek elején, bár pl. szerintem a Dogville borzasztó uncsi volt, és helyette a Születést érdemes megnézni, amiben az alábbi jelenet látható. Kidman karaktere itt pont indul új vőlegényével egy előadásra, amikor felkavaró hírt kap 10 éve elhunyt férjéről. Két és fél perc elképesztő színészi teljesítmény vágás és dialógus nélkül.

Na de Kidman a fenti film után három évvel, 2007-ben betöltötte a negyvenet és azóta semmi különleges nem történt vele. Egészen mostanáig, mert június 20-án az ötvenet is betöltötte, és mint Meryl Streepet, hirtelen Kidmant is újra mindenki imádni kezdte.

Valamiért a Hatalmas kis hazugságok is egy gigasikerként lett hirtelen elkönyvelve, holott a Kidman főszereplésével készült sorozat egymillió körüli nézettsége azért az HBO-n is roppant gyengusznak számít. Összehasonlításként két másik HBO-s sorozat hasonló adatai: a True Bloodot csökkenő nézettség miatt akkor kaszálták el, amikor még mindig négymillióan nézték, a Trónok harcának hatodik évadját pedig tízmilliónál többen követték tavaly.

Nem baj, kérjük, várja meg csendben, amíg ez elmúlik.

Szóval továbbra sem egyszerű a negyvenes nőknek Hollywoodban (és valószínűleg az életben sem). Egy nő, még egy olyan nő is, mint Meryl Streep vagy Nicole Kidman, a filmiparban negyven körül egyszercsak vállalhatatlanná válik, aztán ha szerencséje van, ötven után újra előveszik.

Nicole Kidman, szerencséjére, úgy tűnik, már túl is van ezen a kritikus korszakon, június 20-án betöltötte az ötvenet, és bár most tíz évig szinte kínos volt őt emlegetni, most hirtelen újra menő lett. A Velvet sem kivétel, három éve mi is lepattant Jackónak tituláltuk Kidmant, de királynőnek neveztük idén tavasszal.

A negyvenvalahány éves Kidmant nem tudtuk szeretni, az ötven betöltésekor viszont rögtön megint rajongunk érte – mentségünkre legyen szólva, hogy minden jel arra mutat, hogy ugyanígy éreztek a díjakat és a szerepeket osztók, illetve a közönség is. De biztos, hogy fair ez így? Vagy tényleg Streep is és Kidman is pont 40 éves kora körül felejtette el, hogyan kell játszani és/vagy vonzónak lenni, és pont 50 körül jutott eszükbe újra?

Hogyan lehet ez?