Nagy Alekosz június 27-én bejelentette, hogy ő lesz a hős, akit Budapest megérdemel. Közölte, hogy a pesti éjszakát járva fog majd lekapcsolni bűnözőket. A bejelentés óta eltelt két hét, így megkérdeztük a már magánnyomozóként tevékenykedő Alekoszt, hogy miként sikerültek ezek a razziák. Válaszát videóban küldte el, melynek szöveges változatát az alábbiakban lehet elolvasni.
A legfőbb helyeket látogattam meg, olyan utcákat, mint Jósika utca, Szív utca, Bérkocsis utca, Práter utca, Szigony utca, Magdolna utca, Haller utca. Körbenéztem a területen, ellenőriztem a mozgásokat, de különösebb rendbontást nem találtam, mivel elég jók a kamerarendszerek. Most nem tudom, hogy ezt pozitívan konstatáljam-e vagy sem, de a kamerákat én nagyon kedvelem, a Való Világban is nagyon szerettem, ezért végül is jó dolognak tartom.
– kezdte Alekosz, majd azt is részletezte, hogy olyan vendéglátóipari egységekbe látogatott el, amik a saját elmondása szerint „nappal étteremként funkcionálnak, amikor meg leszáll az este, akkor átalakulnak valami mássá, az igazi bűnözők, bűnelkövetők helyszínévé, ahol köttetnek az üzletek, a kábítószer-kereskedések. És ugye a kurvák, az is hozzá tartoznak az éjszakához.”
Elmondása alapján úgy tűnik, hogy félsikerrel zárta az esti körútját. Egyrészt nem tudott inkognitóban maradni, mivel mindenki felismerte, másrészt viszont a felhívás hírének hála ő úgy értesült, hogy a megnevezett szórakozóhelyeken visszaesett a kábítószerfogyasztás.
Az éjszakai portyám különösebben másra nem volt jó, csak arra, hogy aláírásokat adjak, hogy fotózkodjanak velem, holott nekem nem ez volt a célom. Én ellenőrizni mentem. Bűnözőket lefogni mentem. Az oda nem illő elemeket kiemelni mentem. E helyett lényegében egy közönségtalálkozó lett, amit szeretek ugyan, de ez esetben nem akartam.
– majd kitért arra, hogy pont az elvegyülés érdekében fog pénteken önként börtönbe vonulni, hogy 48 óra alatt magába szívja a bűnözői létet.
Egy biztos: az éjszakában Nagy Alekoszként több ellenőrzést azért nem tudok elkövetni, mert fölismernek, és a bűnözők meghúzódnak. A Facebookon felsorolt szórakozóhelyeken, melyeket látogatni készültem, amikor a bűnözők tudomást szereztek arról, hogy én megyek szombat este, akkor kevesebb kábítószer fogyott. A dílerek kezdenek csődbe menni. Hallották a felhívást, hallottak a razziámról, már nem fogyasztanak annyi kábítószert, és ez baj. Pontosabban nem az baj, hogy nem fogyasztanak annyi kábítószert, hanem az, hogy fölismertek. Ezért kell nekem fedett nyomozónak lennem, hogy ne ismerhessenek föl, hogy ne tudhassák, hogy mikor hol épültem éppen be, hogy én vagyok a tégla, aki aztán majd lefüleli az egész hálózatot. Ez a célom.