5 Michael Jackson-szám, ami különösen rosszul cseng a Leaving Neverland óta

Michael Jacksonnal kapcsolatban 1993-ban merültek fel az első vádak pedofíliával kapcsolatban, de ezek után az énekes még bőven tudott No1 slágereket gyártani. A popkirály büntetőpere 2005-ben volt, felmentették, és karrierje folytatódott tovább 2009-es haláláig. A vádakat minden korábbinál részletesebben ismertető Leaving Neverland című dokumentumfilm hatására a közönség (és a zeneipar) egy része most azonban valóban másként kezd Michael Jacksonra tekinteni. Felmerül az a kérdés, hogy hallgathatja-e az ember olyasvalakinek a zenéjét, akit ilyen komoly vádakkal illetnek, de ez a cikk nem ebben a kérdésben próbál állást foglalni, ezt nyilván mindenki maga dönti el.

Egyszerűen azt szedtük össze, hogy melyek azok a Michael Jackson-slágerek, amik különösen rosszul csengenek most, hogy ennyi mindent hallottunk a 2009-ben elhunyt sztárról azoktól a fiatalemberektől, akik azt állítják, Michael Jackson gyerekkorukban évekig szexuális viszonyt tartott fenn velük. Merthogy mondjuk a Thrillert, a We Are the Worldöt vagy a Black or White-ot elég nehéz a pedofíliával kapcsolatba állítani, de...

1. P.Y.T. (Pretty Young Thing)

A Thriller című albumon szerepel például a Pretty Young Thing című szám, Michael Jackson 24 év körül volt, amikor dalt írt ezzel a címmel (magyarul kb. Csinos és fiatal) a korhatárt el nem érők szerelméről. A végleges dal szerzői, James Ingram és Quincy Jones ebből csak a címet tartották meg, és a végül az albumra felkerült verzió önmagában teljesen ártatlan. De azért úgy, hogy tudja az ember, mivel vádolják az énekest ennyi évvel később, teljesen más dolog már egy ilyen című dalt hallgatni.

2. Bad

Nem cseng ma már túl jól Michael Jackson 1987-es albumának címadó dala sem, amiben a popkirály azt énekli, hogy „I'm bad, I'm bad, really really bad”. A dalszöveg és a videóklip ezt a vallomást valami keménycsávós-bandázós kontextusba helyezi, és elég döbbenetes belegondolni, hogy az 1987-es közönség bármilyen szinten autentikusnak fogadta el, hogy Michael Jackson a keménycsávó szerepében sikkantgat és tolja precízen a koreót. Mindenesetre manapság már nem keménycsávónak képzeljük el Michael Jacksont, hanem egy csomó minden egyébnek, és ha azt halljuk tőle, hogy „rossz vagyok, nagyon nagyon rossz”, akkor könnyen az jut az ember eszébe, hogy hááát... úgy tűnik, tényleg az volt. A Leaving Neverlandben szereplő két srác szerint mindenképpen.

3. In the Closet

1992-ben lett sláger ebből a dalból, részben a Naomi Campbellel felvett fenti videóklipnek köszönhetően. Egy egyértelműen szexuális viszonyról van szó ebben a számban, amit valamiért titkolni kell – a dalból nem derül ki, hogy miért. A címben is emlegetett closet (gardrób) azonban az a hely, ahol az eredeti angol közmondás szerint az ember a csontvázakat tárolja, mint egy sorozatgyilkos a hullákat. Szóval a cím is bűnre, szégyenre utal, és a szám egy versszaka kísértetiesen emlékeztet arra, amit Michael Jackson a Leaving Neverland szerint azoknak a kisfiúknak mondott, akikkel szexuális viszonyt kezdett:

Csak ígérd meg, hogy bármit mondunk egymásnak vagy bármit csinálunk egymással, azt egyelőre, esküdjünk meg rá, hogy titokban tartjuk.

4. Give In to Me

Ez is egy olyan dal, hogy ha más énekelné, valószínűleg nem gondolnánk semmi rosszra, bár azért 2019-ben is némileg meredek témának számít, hogy azt követeljük a partnerünktől, hogy totálisan vesse alá magát szexuális vágyainknak. Csakúgy, mint az In the Closet, a Give In To Me is a Dangerous című albumon szerepel, ebből a számból 1993-ban lett sláger Slash gitárjátékával és közreműködésével. Ez a szám olyan dalszövegrészleteket tartalmaz, mint például:

• „Csak csináld, amit mondok”;
• „A szerelem egy érzés, akkor add, amikor akarom, mert tűzben égek, csillapítsd a szomjam”;
• „Add át magad az érzésnek”;
• „Hódolj be nekem”.

És bár a dalszöveg többször is említi, hogy a fentiek címzettje egy nő, de aki látta a Leaving Neverlandet, az valószínűleg jó ideig nem fogja elfelejteni, hogy a dokumentumfilm szerint Michael Jackson pontosan ilyeneket mondott azoknak a kisfiúknak, akiknek a szülei megendték, hogy a gyerek a popsztárral együtt aludjon.

5. Scream

Ez a duett már 1995-ben jelent meg, az első pedofilvádak után, azokra válaszul. A dal gyakorlatilag a médiát és a Jacksont felelősségre vonni próbálókat vádolja igazságtalansággal és hazugsággal, Janet Jackson is azt énekli benne, hogy „te jó Isten, nem hiszem el, hogy mit mutattak a tévében ma este, undorító ez az igazságtalanság”. A refrénben az ekkor 36 éves Michael Jackson azt követeli, hogy ne kérdezgessék folyton, és önmagát állítja be a média áldozatának. Ha igaz, amit a vádlók mondanak, akkor különösen fertelmes húzás volt Jacksontól, hogy még slágert is csinált azzal az üzenettel, hogy igazából ő az áldozat.

BÓNUSZ: LEAVE ME ALONE & Earth Song

Az 1989-es Leave Me Alone alapvetően egy szerelemről-szakításról szól, ezért nem vettük bele az ötös listába. Viszont a klipje teljesen más kontextusba helyezi a címnek választott „Hagyj(atok) békén!” felszólítást, ami miatt mégis itt a helye. Az elképesztően látványos és jópofa videó ugyanis újságírónak öltözött kutyákat tartalmaz, akik Michael Jackson után szimatolnak, miközben a vásári látványossággá, illetve vidámparkká átalakított popkirály azt énekli, hogy „ne koslassatok utánam mindenhova”.

Persze, bizonyos szint felett szinte nincs olyan popsztár, aki ne írt volna dalt arról, hogy milyen nehéz dolog híresnek lenni, de azért így a Leaving Neverland után ezeket a dalokat hallgatva az embernek önkéntelenül is eszébe jut, hogy lehet, hogy Michael Jacksonnak volt plusz egy oka, amiért nem szerette, hogy állandó jelleggel nyomoz utána a sajtó.

Érdekes újranézni ezt a klipet a Leaving Neverland után azért is, mert rengeteg nevetségesen abszurd hírt tartalmazó újságcímlapot mutat Michael Jacksonról: hogy feleségül vett egy földönkívülit, hogy Jackson és Diana hercegnő ugyanaz a személy, hogy Jacksonnak három szeme van és így tovább. Aki később a pedofília vádjával állt elő, az vállalta, hogy amit állít, azt ezeknek az abszurd állításoknak a sorába fogják beleilleszteni.

Nagyon hatásosan sulykolta ez a többszörösen díjnyertes, a Moonwalker című filmmel együtt mozikban is vetített videó már 1989-ben, hogy amit a média/rosszakarók Michael Jacksonról mondanak, azt egyszerűen nem szabad elhinni. Ebben a kontextusban nyilván a pedofíliáról szóló vádaknak is nehezebben adtak hitelt az emberek a Leave Me Alone után négy évvel, 1993-ban, hiszen benne volt a köztudatban, hogy az emberek mindenféle marhaságokat terjesztenek a világ akkor legnagyobb sztárjáról.

A Leaving Neverland alapvető újdonságot nem tartalmaz a korábbi vádakhoz képest, csak sokkolóan sok és megrázóan specifikus részletet mindarról, amiről már évek óta szó van. Nem a vádak változtak most, hanem a világ: 2019-ben már, ha szexuális visszaélésekről van szó, nem áll a közvélemény automatikusan a szegény, ártaltlanul meghurcolt vádlott mellé, és nem tekinti a vádakat automatikusan elvetendőknek. Részben ezért lehet, hogy bár újdonság éppen nem derült ki Michael Jacksonról az elmúlt néhány hétben, sokan mégis elkezdték újraértékelni az életművét.

És a végére még ideteszem az Earth Songnak azt az 1996-os élő verzióját, ami közben Jarvis Cocker, a Pulp együttes énekese obszcén gesztusok kíséretében felmegy a színpadra, hogy tiltakozzon az ellen, hogy Jackson egy krisztusszerű figurának állítja be magát. A performansz koreográfiája itt is tartalmazza a Jacksonra jellemző ágyékmarkolászást (2:50-nél), ami után közvetlenül egy csomó gyerek jelenik meg a színpadon, akik a szám végén egyesével mind megölelik a föld megmentéséről éneklő sztárt. Nagyjából ugyanezt Jackson pár hónappal később a Monacóban, a World Music Awardson is előadta 1996. május 8-án, itt készült az oldal tetején látható borítókép.