Steiner Kristóf is megjelent Mihalik Enikő és az Unicef kétnapos pop-up boltjában, ahol hazai sztárok ruháit lehet megvásárolni, a bevétellel pedig a rászoruló gyerekeket támogatják. Steiner Kristóf már otthonosan mozog ezen a terepen, ahogy mondja, szinte már hazajár a H&M showroomjába és az unicefes közeg sem ismeretlen számára. Itt beszélgettünk vele.

Korábban is részt vettél már unicefes eseményen?

Igen, például az Unicef Főzz a gyermekekért! programjában. Szerveztem egy vacsorát, a meghívott vendégek pedig nem ajándékot hoztak, hanem azt a pénzt, amit erre szántak volna, jótékony célra ajánlották fel. 200 ezer forintot sikerült összegyűjteni. Emellett is több eseményükön részt vettem már, sok barátom van ebből a közegből.

Mióta vagy ilyen lelkes adakozó?

Egész életemben aktív adományozó voltam, buddhista családban nőttem fel, a szüleim arra neveltek, hogy a rászorulók segítése nagyon fontos, ráadásul szociálisan kimondottan érzékeny embernek tartom magam, nem bírom látni mások szenvedését. Jó lenne, ha mindannyian olyan munkát tudnánk vállalni, amivel jobbá tehetnénk mások életét. Úgy kellene élni az életünket, hogy az adományozás ne egy extra tevékenység legyen, hanem a hétköznapjaink része, akár a saját országunkon, akár a világ másik oldalán élő emberek segítéséről van szó.

Mióta élsz tudatosan eszerint az elvek szerint?

Azóta vagyok tudatos jótékonykodó, mióta megismerkedtem a kabbalával, ami szerint a jövedelmünk 10%-a nem hozzánk tartozik, azért kaptuk, hogy valaki másnak adományozzuk. Ha ezt nem tartjuk szem előtt, valamilyen úton-módon elveszi tőlünk az élet. Ilyenkor szokott váratlanul lerobbanni az autó vagy jön egy nagyobb kiadás. Arra kell törekedni, hogy az energia folyamatosan áramolhasson, akkor kapunk, ha adunk is.

Te miért vagy a leghálásabb, amit az adakozásodnak köszönhetően visszakaptál az élettől?

Nagyon szerencsésnek érzem magam, folyamatosan jönnek hozzám a visszajelzések, hogy jól teszem, amit teszek. 3 évvel ezelőtt egy vitorláshajón találtam magam a válásom után, arra sem volt pénzem, hogy egy lakást tudjak bérelni Tel-Avivban. Onnantól kezdve próbáltam úgy építkezni, hogy nem arra gondoltam, mit kéne csinálnom, hogy sok pénzem legyen, hanem arra figyeltem, mire van szüksége az embereknek, és én miben vagyok jó, amiben profitálhat a társadalom. Ekkor jött a vegán életmód, hogy az ökológiai lábnyomomat csökkentsem, ne ártsak az állatoknak. Olyan társadalmi témákról kezdtem el írni, például izraeli rezidensként átmehetek Palesztinába, amik megérdemelnék a nagyobb figyelmet. Nem vagyok milliárdos, de nem is az a célom, hogy kabrióval száguldozzak. Stabil életem van, ami annak köszönhető, hogy nem harácsolok, hanem olyan dolgokkal igyekszem foglalkozni, amivel a társadalomnak is adhatok.

Mit szólsz ahhoz, hogy Pusztai Olivér 3. helyezett lett a Mr. Gay Worldön és a közönségdíjat is megnyerte?

Nem figyeltem árgus szemekkel a versenyt, de mivel a popkultúra aktív fogyasztója vagyok, eljutottak hozzám az információk. Nagyon örülök neki, például azért, mert minden, ami egy kicsit is foglalkozik a mainstream médiában LMBTQ-kutúrával, annak létjogosultsága van. Az, hogy Magyarországon az LMBTQ-társadalom már téma lehet, van magyar induló, fantasztikus.

Mit szólsz Olivér győzelméhez?

Nagyon régről ismerjük egymást. Mint minden hosszú kapcsolatnak, legyen szó barátokról, kollégákról, szerelemről, a miénknek is voltak olyan pontjai, amiben nem értettünk egyet, de őszintén gratulálok neki és büszke vagyok rá.