A hosszú hétvége alatt a Velveten is olvashatta, hogy Forgács Gábornál prosztatarákot diagnosztizáltak. A 72 éves színművész aggasztó tünetekkel fordult orvoshoz, aki közölte vele, hogy körülbelül fél éve van hátra.
Forgács kemoterápiát kapott, majd egy hatórás műtét következett. Az altatásra rosszul reagált, így három napra kómába esett. Elmondása szerint egy csinos nővérkének köszönhetően tért magához a beavatkozás után.
Nem sok maradt belőlem, de legalább a rákos daganatból sem, s most úgy tűnik, hogy még legalább öt évet élhetek. (...) Sajnos még ma sem emlékszem mindenre, de azt tudom, hogy nagyon küzdöttem az életben maradásért. Sosem fogom elfelejteni, amikor elém állt az orvos, és közölte: Művész úr drága, kérem, vegye tudomásul, hogy maga halálos beteg. De ígérem, megpróbáljuk megmenteni – ez a mondat sok mindenre ráébresztett, például, hogy mennyi ember vár vissza, és küzd, imádkozik értem, így én sem tehettem mást, mint felébredni a kómából, ami életem egyik legszebb pillanata volt. Az ágyam mellett ült egy nővérke, belőlem mindenütt csövek lógtak ki, és lélegeztetőgépre voltam kapcsolva. Amikor magamhoz tértem, mindenáron le akartam venni magamról a lélegeztető- maszkot, de a kis hölgy odasietett az ágyamhoz, fölém hajolt, és rám rivallt, hogy ne merészeljem. A hangjától és a gyönyörű arcától egyből magamhoz tértem és beindult az agyműködésem
– mondta a Borsnak Forgács, aki ezután megdicsérte a nővér szemeit, és nem piszkálta tovább a maszkját.