A garázdasággal vagy rongálással kapcsolatos bűncselekmények ma már be sem nagyon tudnak kerülni a kereskedelmi tévék vér-orientált híradóiba, annyira ingerküszöb alatt maradnak. Merthogy sokkal durvább, ha a helyi hentes megöli, feldarabolja és ledarálja a feleségét, mint hogy a helyi Béla öt sör és három feles után lerugdossa a parkoló autók visszapillantó tükreit. 

A Sándor-palotát festékkel eltalálni nem tudó Gulyás Mártonnak és Varga Gergelynek mégis sikerült a főműsoridő. A két fiatal aktivistát április 13-án közel 72 órás őrizet után, bilincsben vezették a bíróság elé, ahol gyorsított eljárásban Gulyást 300, társát pedig 200 óra közérdekű munkára ítélték, miután a Fővárosi Törvényszék mindkettőjüket társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek első fokon.

Ehhez képest a Ligetvédő aktivistaként is ismert Komáromy Gergely és Kiripolszky Csongor fejenként 30 ezer forintos pénzbüntetést kapott, miután lufikba töltött vízalapú festékkel dobálták meg a szovjet emlékművet a Szabadság téren. Hát hol itt az igazság? De a kérdést fel sem kell tennem az ügyészségnek, máris befut Ibolya Tibor, fővárosi főügyész frissen kiadott közleménye, ami rögtön tisztázza, miért érdemesebb (és olcsóbb) lufikkal dobálózni, ha már mindenképpen ilyen formában nyilvánítanánk véleményt.

Garázdaság

 A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A szabálysértésekről szóló törvény alapján garázdaság szabálysértését követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.

Amíg a garázdaság bűncselekményi alakzata erőszakos cselekményt ölel fel, a szabálysértési alakzata viszont nem. Az erőszakos cselekmény irányulhat személy ellen, de dolog ellen is. 

A személyeket ért támadás esetén kiterjeszti az erőszakosság fogalmát a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatásra is, akkor is, ha nem alkalmas sérülés okozására.

A törvény ilyen kiterjesztő értelmezést viszont nem fogalmaz meg a dolgokra, így az épületekre nézve sem. Ez alapján pedig az ügyészség szerint egy épület „könnyű luftballonnal való megdobálása″ nem minősül erőszakosnak, míg egy közel egy kilós teli palack épületnek hajítása nagyon is. A közlemény egyébként úgy fejeződik be, hogy minden ügy egyedi, éppen ezért minden elemet külön-külön kell értékelnie a bíróságoknak.

Ezért is gyűjtöttünk össze 8 olyan garázdasággal vagy rongálással kapcsolatos ügyet, aminek az érintett szereplői biztosan ismerősek lesznek. Tippelje meg, mennyit kapott az, aki székeket vagy kamerákat dobált, esetleg joghurttal locsolt le nagyon fontos személyeket!

A játék lezárult.