Sipka Dávid egy 23 éves, budapesti srác. Egyszer már szerepelt itt a Kockahas blogban, megmutattuk elképesztő átalakulását: egészen vékony fiú volt, de most már testépítő versenyre készül. Azóta újabb változás állt be az életében: Magyarországon kiugró mennyiségű követőt szerzett az Instagramon, ezért elmondhatja magáról, hogy influencernek, azaz véleményvezérnek számít. Amit ő posztol, az emberek tízezreit befolyásolhatja, és ez igen értékes a promóciós lehetőségeket kereső cégek számára. A Kockahas blog nem kifejezetten a mélyinterjúk otthona, de Sipka Dáviddal rendkívül érdekeset beszélgettünk, így most jó sok olvasnivalóval szolgálunk a fotók mellé.
Hány éves korod óta edzel ilyen komolyan? Mi motivált, hogy elkezdd?
19 lehettem, amikor elkezdtem sportolni, azért, mert nagyon vékony voltam. Egy deka izom nem volt rajtam. 20 kilóval voltam kevesebb, mint most: akkor 58 voltam, most 78 vagyok. Az akkori barátaim vittek le először konditerembe, unszoltak, hogy menjek le velük. Addig nem voltam egy nagy sportolós, gyűlöltem tesizni az iskolában, és mindig felmentettem magam, szóval elsőre azt mondtam, hogy nem akarok, de végül mégis lementem.
Nem érezted rosszul magad eleinte vékony srácként az edzőteremben?
Nem, szerelem volt azonnal. Mint amikor az ember megtalálja az útját, hogy végre tartozom valahova. Sosem késő edzeni kezdeni, de visszatekintve örülnék, ha korábban elkezdtem volna, mert akkor most már testépítő-versenyeken is indulhatnék. Egyelőre csak készülök arra, hogy egyszer versenyezzek testépítőként.
Mennyi ideig tartott, amíg először elkezdted magadon komolyabban látni az edzés eredményét?
Fél évig. Új ruhákat kellett venni, bár mindig is ragaszkodtam az S-es pólókhoz, mert sokat dolgoztam azzal, ami alatta van és büszke is vagyok rá – feszüljön! Az első fél év után nemcsak a külsőm változott meg, hanem magabiztosabb is lettem. Jobban esett minden, bármit csinálni a barátaimmal. Nem voltam már az a félénk, vékony srác.
Nyilván az edzés csak az egyik fele egy ilyen külsőnek, a másik a táplálkozás...
Nagyon figyelek az étkezésre, mindig megvan a napi 5-6 étkezés. A reggeli első dolog például rögtön a kaja, és egész napra be van állítva, hogy mikor mit eszem. Táplálékkiegészítőket természetesen használok: fehérjét, aminosavat, vitaminokat, BCA-t. Ezek szükséges dolgok, ha valaki edz.
Az edzésből hogyan jött az influencerség?
Eleinte csak úgy raktam fel magamról a konditeremből a képeket, aztán láttam, hogy gyűlnek a lájkok és a követők. Egy idő után megtalált egy-két márka, hogy küldenének edzősruhát, hogy vegyem fel és fotózkodjak abban. Ez most ott tart, hogy a Crane országos Instagram-körképe szerint tavaly én lettem a 9. legkövetettebb fitneszes srác.
Hogy lehet, hogy ennyire sok követőhöz képest relatíve kevés fotót posztoltál eddig?
Volt egy előző profilom, amin jóval több poszt volt és kb. 90 ezer követő, de ezt tavaly feltörték. Ugyanúgy, ahogy a Tápai Szabináét és Kiss Ramónáét: nem tudtam belépni, az Instagram support sem tudott segíteni, elküldtem a személyimet-lakcímkártyát is, de semmi. Éppen a buszon ültem, amikor jött egy értesítő e-mail arról, hogy megváltoztattam a jelszavamat és az e-mailemet, átállítottam a jelszavamat. Meg kellett csinálni a mostani, új profilomat, ahol most már van egy kicsit extrább vonal is, néha kicsit többet is megmutatok magamból.
Mit figyeltél meg, mi vonzott hozzád ennyi követőt?
Ha valami picit extrémebbet posztolok, mondjuk egy félmeztelen képet, akkor mindig megugrik a profillátogatottság, a lájkszám, a követők száma is. De ehhez azt is el szeretném mondani, hogy volt egy olyan időszak, amikor átfestettem a hajam ezüstre-őszre, nekem nagyon tetszett, de felraktam róla egy képet az Instára és azonnal 500-600 ember kikövetett. Csak azért, mert más színű volt a hajam. Sokan egy ideát szeretnek, és ha változtatsz csak egy kicsit is magadon, akkor azt mondják, hogy ez már nem is olyan, és kikövetnek...
Meg lehet ma Magyarországon élni pusztán abból, hogy az ember influencer az Instagramon?
Egy bizonyos réteg meg tud élni belőle, de azért kell egy B-terv is, ezért tanulok most személyi edzőnek. Sok külföldi influencert követek, kezdettől fogva vonzó volt nekem ez az életstílus, de mindig tanultam is, hogy ha ez mégse jön be, akkor legyen egy hétköznapi, normális állásom.
Nem néznek agresszív macsónak ilyen külsővel? Akár az Instagramon, akár az életben?
De, főleg a tetoválások miatt. Ez a külső néha megrémiszti az embereket, és néha hátráltat az ismerkedésben is, mert megnézik a képeimet, a külsőmet, és gondolnak rólam valamit, hogy én milyen lehetek.
Pár perce beszélünk csak, de már ennyiből is az az érzésem, hogy a természeted egyáltalán nem olyan, mint amit az emberek a kigyúrt-tetovált-izompólós férfiakról gondolni szoktak.
Soha nem tudtam beilleszkedni, és ehhez az is hozzájárult, hogy meleg vagyok. Már 8-10 évesen, nagyon korán tudtam magamról, hogy mi a helyzet. Amikor bekerültem a suliba vagy bármilyen közösségbe, és a fiúk elkezdtek beszélni a csajokról, akkor rögtön tudtam, hogy ez nem az én témám, ez nem én leszek. Nem reklámozom, hogy meleg vagyok, de nem is tagadtam soha. Engem a szüleim úgy neveltek, hogy ha valaki nem tud úgy szeretni, ha valaki nem fogad el úgy, ahogy vagyok, akkor nekem nincs arra az emberre szükségem. Az edzéssel, más dolgokkal kapcsolatban persze bennem is volt megfelelési kényszer magammal szemben, hogy jól nézzek ki, de a melegtémával kapcsolatban ezt soha nem éreztem.
Nem sokan vannak Magyarországon, akik ilyen nyíltan beszélnek erről az eléggé nehéz témáról.
Ez nekem fontos, mert idővel szeretnék majd példát mutatni melegeknek és heteróknak egyaránt: attól függetlenül, hogy meleg vagyok, attól még ugyanolyan férfias, hétköznapi srác vagyok, ugyanúgy sportolok, ugyanúgy edzek. Azt szeretném, hogy ha egy átlagos magyar ember a melegekre gondol, ne feltétlenül csak a feminin, csajos, rózsaszínbe öltözött srác sztereotip képe jusson eszébe. Azt is fontosnak tartom, hogy mindenki vállalja fel magát. Lehet, hogy lesznek negatív megjegyzések, de csak akkor tudunk teljes értékű életet élni, ha nem rejtegetjük, hogy mi van bennünk.
Azt szokták mondani, hogy a meleg kultúrában nagyobb a nyomás a férfiakon, hogy jól nézzenek ki. Szerinted ez igaz?
Ez így van, ez az ismerkedésben és mindenhol máshol is kiütközik. A legszebbnek kell lenni, a legizmosabbnak kell lenni, kell az emberen lennie valaminek, ami extrém, nézzen ki jobban az átlagnál.
Kapcsolatban élsz?
Nem.
Szeretnél?
Igen, nagyon vágyok egy kapcsolatra, pedig volt pár nagy csalódásom. Sosem voltam az az egyéjszakás kalandos típus, én egy nagyon romantikus, érzelmes, szenvedélyes srác vagyok – és ezzel nagyon visszaéltek. Ezután a mélyrepülés után kezdtem el inkább az Instámra koncentrálni. A csalódások arra vezettek rá, hogy jobban a külsőségekre figyeljek. Úgy láttam, hogy amit én keresek egy párkapcsolatban, az manapság nem biztos, hogy létezik, ezért fordultam a közösségi média felszínesebb világa felé – ott picit könnyebb.
Mi a hobbid az edzésen-instagramozáson kívül?
Fesztiválozás! Nyári fesztiválok! Én év közben nem nagyon iszom, nem bulizok, mert figyelek a testemre, de nyáron mindig elmegyek három-négy fesztiválra. Nekem ez a kikapcsolódás, ekkor iszom alkoholt is, bulizok, megyek a Voltra, a Soundra, a Szigetre, esetleg a Be My Lake-re is.
Mondd el egy jó és egy rossz tulajdonságodat!
Jó tulajdonságom, hogy nagyon tudok szeretni. Ha valaki közel kerül hozzám, akkor tűzbe teszem értem a kezem. A negatív talán az, hogy hisztis és akaratos vagyok. Ha van egy elképzelés a fejemben mondjuk egy baráti összejövetelnél, hogy hánykor hova megyünk, és ha öt perccel borul a dolog, akkor balhét csinálok.
Akkor nagyon jó lennél egy realitybe! Elvállalnál egy realityt, valami olyasmit mondjuk, mint a Pumpedék?
Természetesen el!