Bár a D-vitamint vitaminként emlegetik, egyik fajtája inkább hormonnak tekinthető. Vitaminoknak ugyanis azokat az élettanilag fontos vegyületeket nevezzük, amelyekre szüksége van a szervezetnek, de nem tudja azokat előállítani. A D-vitamin egyik fajtája ugyanakkor bennünk termelődik napsugárzás hatására.
Ha a szervezetünk hiányt szenved belőle és ez az állapot hosszútávon fennáll, akkor idővel kapcsolatba hozható vele a csontritkulás, a rák bizonyos fajtái, a cukorbetegség, a demencia, a depresszió és a szklerózis multiplex, valamint a szív- és érrendszeri problémák, a reumás ízületi panaszok, illetve a felső légúti betegségek.
„A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alacsony D-vitamin szint súlyos egészségügyi kockázati tényező. Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin szint növeli a reumás ízületi gyulladások, a diabétesz és a szklerózis multiplex kialakulásának esélyét. Hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. Emlőrák, prosztatarák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező. A vesebetegség, a máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány előfordulását” – fejtette ki dr. Skurdenka Beatrix, az Affidea Magyarország endokrinológus szakorvosa.
felvetődik a kérdés: mekkora a normális D-vitamin szint?
Kétféle D- vitamint különböztethetünk meg: a D2-vitamin táplálék útján jut a szervezetbe, míg a kolekalciferol (D3-vitamin) főként a bőrben keletkezik a napfény UV-sugarainak hatására. A szervezet D-vitamin tartalmának elfogadott mutatója a 25-OH-D-vitamin koncentráció meghatározása. Ha ez az érték 50 nmol/liter vagy annál kisebb, akkor hiányról beszélünk, de 50-75 nmol/liter közötti érték is elégtelennek számít. A legjobb, ha 75 nmol/liter körüli vagy ennél nagyobb a D-vitamin szintünk.
A felmérések azt mutatják ,hogy a világ népességének felét D-vitamin hiány fenyegeti, főként az északi országokban élőket.
Egy kutatás kimutatta, hogy a legtöbb Közép- és Nyugat-Európában élő ember OHD-koncentrációja az optimális 30-50 nanogramm/mililiter alatt van. Különösen magas kockázatnak kitett csoportok közé tartoznak az idejük nagy részében otthon tartózkodók, köztük a terhes és szoptató nők, az újszülöttek, illetve a még szoptatott csecsemők, rajtuk kívül a túlsúlyosak vagy elhízottak, a krónikus vagy fertőzőbetegségben szenvedők és az 50 évnél idősebbek. Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy esetében D-vitamin-hiány lép fel.
Magyarországon a felnőtt lakosság 90 százalékának D-vitamin szintje nem éri el az ideális mértéket.
Ennek az egyik oka, hogy az emberek csak nagyon ritkán ellenőriztetik a D-vitamin szintjüket, így pedig az esetlegesen hiányzó tápanyagot nem pótolják.
„Nőknél árulkodóak lehetnek a premenstruációs tünetek, így a fejfájás, a migrén, a hasi görcsök. Általánosságban a D-vitamin alacsony szintjét jelezheti a csontfájdalom, az izomgyengeség, a fáradtság és az indokolatlan hangulatváltozások. Érdemes ez ügyben endokrinológussal konzultálni és megmérni a szervezet D-vitamin szintjét” – hívta fel a figyelmet dr. Skurdenka Beatrix. Hozzátette: ma már hatékony étrendkiegészítők állnak a páciensek rendelkezésére, illetve az életmód megváltoztatásával is sokat tehetünk a már fennálló D-vitamin hiány megszüntetésének érdekében.
(Borítókép: D-vitamin. Illusztráció: Getty Images)