Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a fehérjebevitel erős korlátozottsága túlzott energiabevitelhez, a táplálék zsírral és szénhidráttal való „hígításához”, ezzel pedig elhízáshoz vezet. Ez az úgynevezett protein leverage hipotézis (PLH), amely szerint a következőképpen alakul a fehérjeszegény táplálékfelvétel:
- a fehérjefogyasztás egy szűk tartományon belül marad,
- ennek következtében az összes energiabevitel fordítottan arányos a fehérjéből származó energiabevitel arányával.
Egy, az Obesity szaklapban novemberben megjelent ausztrál táplálkozási vizsgálatban a PLH mindkét tézise beigazolódott: az átlagos fehérjebevitel 18,4 százalék volt, míg a bevitt energia 43,5 százalékát szénhidrát, 30,9 százalékát zsír, 2,2 százalékát rost, 4,3 százalékát pedig alkohol tette ki. Az energiabevitel a fehérjéből származó energiaarány növekedésével csökkent.
A kutatók kimutatták, hogy a magasan feldolgozott élelmiszerek jelentős fehérjehígítók és fogyasztásuk megnövekedett energiabevitellel jár.
Ezek az eredmények alátámasztják, hogy az alacsony fehérjetartalmú, feldolgozott élelmiszerek magasabb energiabevitelhez vezetnek, ami a makrotápanyagok egyensúlyhiányára adott biológiai válasz a fehérjeéhségre. Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő alátámasztotta, hogy a fehérjék megfelelő aránya a szervezetünkben azért fontos, mert megakadályozza a túlevést a feldolgozott, magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételekből.
Ez a tanulmány alátámasztja a fehérjék központi szerepét az elhízás terjedésében.
(Borítókép: Tejsavófehérjét fogyasztó férfi. Illusztráció: Getty Images)