Vannak, akik szemrebbenés nélkül tűrnek mindenféle fájdalmat, mások pedig minden apró-cseprő problémára fájdalomcsillapítót vesznek be, és jó darabig kínlódnak akkor is, ha véletlen belerúgnak a szekrény sarkába, vagy beverik könyöküket az ajtófélfába. Mindenkinek más a fájdalomtűrő képessége, van azonban egy ősi módszer, amely azonnal képes enyhíteni a kínt.

Azt a reakciót, ha valaki sírva fakad vagy felsikít, amikor valamilyen fájdalom éri, a legtöbben a gyengeség jelének tudják be. A nyugati kultúrában nagyra becsülik, ha valaki csendben tűri a fájdalmat, s míg a férfiaktól mondhatni el is várják, hogy rezzenéstelen arccal, férfiasan elviseljék azt, addig a nőkkel elnézőbbek. Néhány korábban publikált kutatás azonban bizonyította, hogy 

a sikítás, a sírás vagy a kiabálás, mint ösztönös megnyilvánulás, segít enyhíteni a kínokat.

via GIPHY

Egy, a Dívány által szemlézett szingapúri kísérlet során is vizsgálták a jajgatás és a fájdalomtűrés közti összefüggést. A kutatásba összesen 56 alanyt vontak be: azt nézték meg, hogyan reagálnak, ha jéghideg vízbe mártják a kezüket. Minden esetben más instrukciókat kaptak: az első alkalommal még jajgathattak, utána azonban már nem szólalhattak meg – hallgatniuk kellett, ahogy visszajátsszák nekik a saját jajgatásukat. Harmadjára mások nyavalygását kellett hallgatniuk, miközben jéghideg vízbe merítették a kezüket, majd szintén nem adhattak ki hangot, de megnyomhattak egy gombot. Végül úgy kellett a vízben tartani a kezüket, hogy nem csinálhattak semmi mást.

Minden esetben kimutatható volt, hogy jajgatás hatására hosszabb ideig bírták a jeges víz okozta fájdalmat, mint amikor nem szólalhattak meg.

Fájdalomtűrésüket valamennyire a gombnyomás is növelte.

Segít a káromkodás is

Mint azt korábban a Velvet is megírta, egy nemrégiben publikált kutatás szerint káromkodás hatására jobban bírjuk a fizikai megterhelést és a fájdalmat is. Utóbbit támasztja alá egy másik kutatás is, ahol szintén jeges vízzel tesztelték a fájdalomtűrést. A kísérletben résztvevők káromkodhattak, vagy olyan kifejezéseket mondhattak, amivel az asztalt jellemezték. A kutatók szerint a szitkozódásnak köszönhetően tovább bírták a fájdalmat, mint amikor például csak azt mondogatták, hogy  fa, hasznos, négylábú vagy stabil.

Egy arizonai kórházigazgató, Nat Strand elmondta: a fájdalomérzetet a stressz és a szorongás csak felerősíti. 

„A koncentrálás és az ellazulás csökkentheti a fájdalom mértékét, akárcsak más megküzdési mechanizmusok. Néhány beteg hasznosnak találja, ha az eljárásokról beszél, mintegy elterelve a gondolatait. Még ha nem is tud kiabálni, a fájdalom energiájának valamiféle levezetésére vágyik” – magyarázta.

A Dívány az összeállításában egy másik elméletről, az ún. kapukontroll elméletről is ír. Mint írják, az agy fájdalom megélésére használt részei és a hangképzéshez szükséges részek nem tudnak egyszerre működni, vagyis amikor felkiáltunk, előfordulhat, hogy nem érezzük a fájdalmat.

Ha sikoltozunk vagy káromkodunk, azzal megakadályozzuk a fájdalomimpulzusok átjussanak az agyba.

A szakértők még mindig kutatják, pontosan hogyan működik ez a folyamat.

(Borítókép: fájdalmában jajgató férfi. Illusztráció: Getty Images)