A szürke hályog nem fáj, a szem nem viszket és nem piros vagy gyulladt, de mégis olyan károkat okozhat, amit szemüveggel már nem tudnak gyógyítani az orvosok, ezért fontos, hogy a kialakulásának korai szakaszában felismerjük a problémát.

A szürke hályog általában idősebb korban kezd kialakulni, aminek hatására elhomályosodik a betegségben érintett látása, rosszabb lesz a színlátása és egyre érzékenyebb lesz az erős fényekre. Egy idő után aztán már a magasabb dioptriájú szemüveg sem lesz elég az éles látáshoz, sőt végül az érintett személy teljesen megvakul.

Az életkor előrehaladtával többféle tényező játszhat szerepet a szürke hályog kialakulásában. Ilyenek a hormonális változások, a dohányzás, az erősebb napsugárzás, a táplálkozási szokások, a cukorbetegség és egyes gyógyszerek. Hajlamosító tényező lehet a dohányzás, a cukorbetegség, a szteroidok szedése, az UV-sugárzás, az előrehaladott életkor, a túlzott alkoholfogyasztás, a szemsérülések és a családi halmozódás.

A szürke hályog azonban nem egy fájdalmas tünetekkel jelentkező betegség, ugyanis nem gyullad be tőle a szem, de még csak piros sem lesz, ezért érdemes akár panaszmentesen is eljárni szemészeti kontrollvizsgálatra, ugyanis a szürke hályog korai stádiumban még műtéti úton jól kezelhető, később viszont nemcsak a szemlencse, hanem a látáshoz szükséges többi szerv és szövet is károsodik a tartós látászavar miatt.

A szürke hályog első tünetei között szerepel a fényforrások körüli fénykarikák megjelenése, valamint az, hogy a beteget zavarja az erős napsütés.

A Magyar Hírlap szerint ezeken felül az érintettnek zavarok jelentkezhetnek a színérzékelésben, majd a színek elhalványulnak, kettős látás jelentkezik, amihez csatlakozik egy olyan érzet mintha ködön, vízfátylon vagy függönyön át nézne a beteg és a térlátás is romlik.

(Magyar Hírlap)

(Borítókép: Szemészet. Fotó: GettyImages)