Rengetegen panaszkodnak amiatt, hogy hiába fekszenek le időben, mégsem tudják magukat kipihenni reggelre. Ez a probléma elsősorban a városban élőket sújtja és ez nem véletlen, ugyanis napjainkban az az egyik legkomolyabb egészséget veszélyeztető probléma a zaj, melynek fő forrása a közúti forgalom, és az egyre csökkenő, éjszakai csendes órák száma.
Különösen nagy zajszennyezésnek vannak kitéve azok, akiknek ablakaik forgalmas utakra néznek, ugyanis az autók keltette zaj hanghullámok formájában könnyen elér hozzájuk, sőt, akár még a talpukban is érezhetik a rezgéseket.
A zaj nem csak a nappali tevékenységeinket zavarhatja, de a nyugodt alvásunkat is. Az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban megállapította, hogy az éjszakai zajhatás mértéke a hálószobában nem lépheti át a 35 decibelt.
37 decibelnél nagyobb zaj ugyanis már rontja az alvásminőségét.
Az EgészségKalauz számol be arról, hogy azok, akik a legzajosabb környezetben - reptér, vasút, főútvonal mellett - élnek, gyakrabban panaszkodnak alvászavarokra, hajlamosabbak a fejfájásra, és az idegi eredetű gyomorbetegségekre. Alvás közben idegrendszerünk és bizonyos szerveink is, anélkül reagálnak a külső ingerekre, hogy felébrednénk. Ez a reakció alvás közben sokkal gyakoribb és intenzívebb lehet, mint éber állapotban. Ezek mellett számos más káros hatása is van annak, ha zajban próbálunk aludni:
- nehezebben alszunk el, így kevesebb idő jut a pihenésre;
- minél nagyobb a forgalom zaja, annál nagyobb az álmatlanság kockázata;
- az állandó zaj az alvás REM fázisának aktivitását befolyásolja, míg a szakaszos zajhatás, mely ebből a szempontból sokkal veszélyesebb, a 3. és 4., azaz a középmély és a mély alvásszakaszban okoz hiányosságot;
- a rossz alvás következtében gyengülni fog a teljesítőképességünk.
(Borítókép: Fáradt férfi. Fotó: GettyImages)