Egyre több párt érint világszinten a meddőség. Ennek nemcsak genetikai, hanem életmódbeli okai is vannak, nem beszélve a rengeteg feldolgozott élelmiszerről, amit nap mint nap fogyasztunk. Bizonyos káros anyagok kifejezetten rontják a gyerekvállalási esélyeket, sőt a mesterséges megtermékenyítés sikerességét is veszélyeztethetik.
Az ilyen szempontból egyik legveszélyesebb, élelmiszerbe kerülhető anyag a penészgomba.
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudósai egy új kutatásban a világon elsőként igazolták gombatoxinok által termelt méreganyagok jelenlétét az emberi tüszőfolyadékban és vizsgálták azok termékenységre gyakorolt hatását. A tanulmányba 25 lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be, akiknek a tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra. A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen.
„Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését, a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést” – hívta fel a figyelmet dr. Szentirmay Apolka, az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a tanulmány első szerzője kifejtve, hogy a gombatoxinok a véráramból kerülhetnek a tüszőfolyadékba, ahol gyulladást, oxidatív stresszt és hormonzavart okozhatnak.
A szakemberek elmagyarázták, hogy a penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékeket m ikotoxinoknak nevezzük, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik. Bizonyos gombatoxinok emberi egészségre gyakorolt hatása ismert: az aflatoxin például májdaganatot okozhat, de a toxinok, mint az a kutatás során kiderült, a hormonrendszer működését is befolyásolhatják.
Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradioltartalmával.
Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogénreceptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti. A Zearalenon az ösztrogénreceptorokhoz kötődve csökkentheti a megtermékenyíthető, érett petesejtek számát. Emellett a mikotoxin közvetlen DNS-károsító és oxidatív stresszfokozó hatással is rendelkezik, ami negatívan befolyásolja az embrió fejlődését.
Egy másik vizsgált toxin, a néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban ellenben meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára.
„Lehetséges, hogy valamilyen védőfunkcióval bír. A mindennapokban is ismerünk penészgomba-származékot, amelyet gyógyszerként szedünk, ilyen például a penicillin” – magyarázta dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a kutatás utolsó szerzője. Egyúttal hozzátette, hogy a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.
(Borítókép: Meddő pár. Illusztráció: Getty Images)