A Semmelweis Egyetem közleménye szerint a rendszeres testmozgás olyan mindenre kiterjedő „csodaszer”, ami csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, javítja az inzulinérzékenységet, és még a daganatos megbetegedések esélyét is visszafogja.
A brit British Journal of Sports Medicine 2024-es áttekintése, amelyet Justin J. Lang és munkatársai készítettek, több mint 20,9 millió adat alapján kimutatta, hogy a legjobb kondícióban lévők körében 53 %-kal kevesebben halnak meg, és ha csak egy kicsit is javul az állóképességünk, az további 11–17 %-kal csökkenti a halálozás kockázatát.
A hazai kardiológusok, élükön Dr. Vágó Hajnalka professzor asszonnyal, azt mondják: aki koszorúér-műtétet követően gyógyul, már a korai rehabilitációban kezdjen el könnyű vagy közepes tempójú mozgást.
A hosszabb távú cél legalább heti 150 perc közepes vagy intenzív mozgás elérése, és aki teheti, akár heti 300 percre is növelheti az aktivitást, lehetőség szerint 4–5 alkalomra elosztva. Nem szükséges kizárólag az edzőterembe járni: már egy lendületes séta, futás, kerékpározás vagy úszás is elegendő ahhoz, hogy a szíve egészsége javuljon.
De persze, nem kötelező kizárólag az edzőterembe járni: a házimunkával, kertészkedéssel, a buszmegállóig sétával vagy a lépcsőzésével is növelheti a napi aktivitást. Már napi plusz 10–15 perc séta is érezhetően javítja a hangulatot és az egészségmutatókat.
Végül ne feledje, hogy az izomerő megőrzése is kulcsfontosságú: saját testsúlyos vagy súlyzós gyakorlatokkal karbantarthatja izmait, így idősebb korban is csökken az elesés és a balesetek kockázata.
(Borítókép: Egy beteg nő mozogni kezd a szabadban. Fotó: Getty Images)