A demencia sokak fejében elsősorban memóriazavarként él, pedig a betegség jóval összetettebb ennél. A szakértők úgy vélik, a tünetek már évekkel, sőt akár évtizedekkel a diagnózis előtt megjelenhetnek, gyakran pedig nem a feledékenységgel kezdődnek. Előfordulhat, hogy az első figyelmeztető jelek inkább viselkedésbeli vagy személyiségbeli változások formájában mutatkoznak meg. Gill Livingston professzor, a University College London pszichiátere hat olyan viselkedésbeli változást azonosított, amelyek összefügghetnek a demencia későbbi kialakulásával.
1. Csökkenő önbizalom
Az egyik legfontosabb korai jel a megingó önbizalom lehet. Azoknál az embereknél, akik egyre kevésbé bíznak saját képességeikben, a kutatások szerint magasabb lehet a demencia kockázata. Egy tanulmány állítása szerint azok, akik tartósan alacsony önértékeléssel küzdenek, akár 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakulhat ki a demencia, a kutatók pedig úgy vélik, ez részben kapcsolódhat a magány érzéséhez is.
2. Nehezebb megbirkózni a mindennapi stresszel
Figyelmeztető jel lehet az is, ha valaki a negyvenes–ötvenes éveiben egyre nehezebben kezeli a hétköznapi problémákat. Olyan helyzetek, amelyek korábban nem okoztak gondot, hirtelen túlterhelővé válhatnak. A szakértők szerint ennek hátterében az állhat, hogy az agy bizonyos területei már évekkel a diagnózis előtt elkezdhetnek változni vagy zsugorodni.
3. Az empátia és az érzelmi kötődés csökkenése
Egy másik fontos változás lehet, ha valaki kevésbé képes már együttérezni másokkal, vagy csökken a szeretet érzése a hozzá közel állók iránt. Azoknál, akik ilyen érzésekről számoltak be, a kutatások szerint 44 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett később demencia.
4. Hirtelen impulzív viselkedés
A váratlanul megjelenő impulzív vagy szokatlan viselkedés szintén figyelmeztető jel lehet. Például ha valaki, aki korábban visszafogott és megfontolt volt, hirtelen meggondolatlan döntéseket kezd hozni, akkor ott elképzelhető, hogy valami komolyabb áll a háttérben. Ez gyakran az agy homloklebenyének változásaival függ össze, ez az agyterület felelős többek között az impulzusok kontrollálásáért és a viselkedés szabályozásáért.
5. Fokozott idegesség vagy szorongás
A tartós idegesség és szorongás is kapcsolatban állhat a demencia kialakulásával. A kutatók azt mondják, a krónikus stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, ez pedig hosszú távon káros hatással lehet az agy működésére.
6. Koncentrációs nehézségek
A figyelem és koncentráció romlása is a korai figyelmeztető jelek közé tartozhat. Ha valaki azt veszi észre, már nehezebben összpontosít, vagy egyszerű feladatoknál is hamar elterelődik a figyelme, akkor az összefügghet a kognitív funkciók lassú hanyatlásával.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a jelek nem feltétlenül jelentik azt, hogy valakinél demencia alakul ki. A személyiségváltozások mögött sok más tényező is állhat, például stressz, kiégés, alvászavar vagy mentális problémák. Ha viszont ezek a változások tartósan fennállnak, vagy jelentősen befolyásolják a mindennapi életet, akkor érdemes lehet szakemberhez fordulni. A korai felismerés ugyanis kulcsfontosságú a kezelés és az életminőség javítása szempontjából.
(Unilad)
(Borítókép: Getty Images)