Az elhízást ma már nem egyszerűen életmódbeli problémának, hanem önálló betegségnek tekintik a szakemberek.

A túlsúly számos olyan folyamatot indíthat el a szervezetben, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak, a szakértők szerint bizonyos daganatos betegségek kockázata is megnövekedhet. A témáról Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója beszélt a Weborvosnak adott interjújában.

Krónikus gyulladást okozhat a túlsúly

A szakember szerint az elhízás egyik legfontosabb következménye, hogy tartós, alacsony fokú gyulladást idéz elő a szervezetben. Emellett megváltozik az inzulinháztartás, valamint a zsírszövet hormonális és anyagcsere-működése is. Mindez pedig nem csak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az inzulinrezisztencia kialakulásának kedvez, hanem egyes daganatok kockázatát is növelheti.

„A világon évente több mint félmillió daganatos megbetegedés hátterében az elhízás is oki tényezőként jelen van”

– hangsúlyozta a főigazgató.

Legalább 13 daganattípussal hozták összefüggésbe

A kutatások jelenlegi állása szerint több daganattípus esetében is kimutatható kapcsolat a túlsúly és a betegség kialakulása között.

Ide tartozik többek között:

  • az emlőrák
  • a vastag- és végbélrák,
  • a méhnyálkahártya-rák,
  • a veserák,
  • a májrák,
  • a hasnyálmirigyrák,
  • a pajzsmirigyrák,
  • a petefészekrák,
  • valamint bizonyos vérképzőszervi daganatok.

A szakember szerint az elhízás során megváltozott zsírszövet olyan anyagokat termel, amelyek kedvező környezetet teremthetnek a daganatok kialakulásához és növekedéséhez. Mint mondja a hormonális változások, a krónikus gyulladás, valamint a bélflóra összetételének módosulása egyaránt szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.

Már 10 százalékos fogyás is jelentős eredményt hozhat

A jó hír ugyanakkor az, hogy a testsúly csökkentése mérhető előnyökkel járhat. Dank Magdolna szerint azoknál a nőknél, akik a menopauza után tartósan, fokozatosan körülbelül 10 százalékos testsúlycsökkenést érnek el, akár 50 százalékkal is mérséklődhet az emlőrák kialakulásának kockázata. Hasonló összefüggést figyeltek meg a férfiaknál a prosztatarák esetében is. A szakember egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy nem gyors fogyásról van szó, hanem hosszabb idő alatt, fenntartható módon elért testsúlycsökkentésről.

A zsigeri zsír szerepe 

Az interjúban külön hangsúlyt kapott a zsigeri zsír szerepe. Ez az a zsírszövet, amely a hasüregben, a belső szervek körül halmozódik fel, és amelyet a kutatások különösen károsnak tartanak.

„Ha a zsigeri zsír mennyiségét sikerül csökkenteni, már nagyon sokat tettünk az egészségünkért”

– fogalmazott a főigazgató.

A szakember szerint ezért nem kizárólag a mérlegen látható számokra érdemes figyelni, hiszen előfordulhat, hogy valaki rendszeresen mozog, izmot épít, miközben a testsúlya csak kis mértékben változik, egészségügyi szempontból mégis jelentős javulás történik.

A mozgás és az étrend 

A fogyás és az egészségmegőrzés kapcsán Dank Magdolna azt tanácsolja, hogy érdemes szakember segítségét kérni, ugyanakkor a mindennapi szokások módosítása is sokat számíthat. Nem feltétlenül szükséges rögtön edzőterembe járni: a rendszeres séta, a lépcsőzés vagy az aktívabb életmód is hozzájárulhat a zsigeri zsírszövet csökkentéséhez. Hasonlóan fontos az étrend átalakítása, különösen a finomított szénhidrátok és a hozzáadott cukrok visszaszorítása.

A szakember szerint nem radikális diétákra van szükség, hanem olyan változtatásokra, amelyek hosszú távon is fenntarthatók.

Az interjú egyik legfontosabb üzenete, hogy az elhízás nem pusztán esztétikai kérdés. A túlsúly számos krónikus betegség, köztük több daganattípus kialakulásának kockázatát is növelheti, ezért a megelőzés és az egészséges életmód kiemelt jelentőségű.

További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.

(Borítókép: Getty Images)