A mai eljárások hatékonyabbak és biztonságosabbak, mint korábban, de továbbra sem kockázatmentesek. Az új fejlesztések közül egyre nagyobb figyelmet kap a PAP-alapú fehérítés, amely az érzékenység csökkentését ígéri – írja a Weborvos.
A fehér fogak iránti igény nem új keletű: már az ókori egyiptomiak és rómaiak is különféle, többnyire koptató anyagokkal próbálták eltávolítani az elszíneződéseket. Ezek a módszerek gyakran károsították a zománcot, ezért a valódi áttörést a hidrogén-peroxid megjelenése hozta a 19-20. század fordulóján. Napjainkra a fogfehérítés az esztétikai fogászat egyik legnépszerűbb területévé vált, az otthoni készítmények széles kínálata azonban megnehezíti az eligazodást.
Mitől színeződik el a fog?
A fogelszíneződésnek külső és belső okai is lehetnek. A külső elszíneződéseket leggyakrabban a kávé, tea, vörösbor, dohányzás vagy egyes élelmiszerek pigmentjei okozzák, amelyek idővel megtapadnak a zománcon. A belső elszíneződések összetettebbek: kialakulhatnak az öregedés természetes folyamatai, bizonyos gyógyszerek, fejlődési rendellenességek vagy sérülések következtében. Ezek kezelése általában nehezebb, gyakran szakember közreműködését igényli.
A modern fogfehérítés az oxidáció elvén működik. A hidrogén-peroxid vagy karbamid-peroxid lebontja az elszíneződésért felelős pigmentmolekulákat, így a fog világosabbnak tűnik anélkül, hogy a felszíne lekopna.
Az otthoni fogfehérítés
Az otthoni fogfehérítő termékek – például fogkrémek, csíkok, gélek és LED-es rendszerek – egyre népszerűbbek, mivel könnyen hozzáférhetők és egyszerűen használhatók. A fehérítő fogkrémek főként a felszíni elszíneződések eltávolításában segítenek, valódi fogfehérítő hatásuk korlátozott. Túlzott használatuk ugyanakkor hozzájárulhat a zománc kopásához. A fehérítő csíkok és gélek alacsony koncentrációjú peroxidokat tartalmaznak, ezért képesek a fogak világosítására. Használatuk során azonban átmeneti fogérzékenység vagy ínyirritáció jelentkezhet, és az eredmény nem mindig egyenletes.
Különösen óvatosan kell kezelni az interneten terjedő házi praktikákat. A citromlé, az aktív szén vagy a szódabikarbóna rövid távon javíthatja a fogak megjelenését, hosszabb távon azonban károsíthatja a zománcot és fokozhatja az érzékenységet.
Fogfehérítés a rendelőben
A professzionális fogfehérítés előnye, hogy ellenőrzött körülmények között, fogorvosi felügyelet mellett történik. A rendelőkben nagyobb hatékonyságú fehérítőanyagokat alkalmaznak, miközben az ínyt és a környező szöveteket megfelelő védelemmel látják el. A kezelés általában gyorsabb és látványosabb eredményt hoz, különösen erősebb elszíneződések esetén. Egyes eljárásoknál LED- vagy lézerfényes aktiválást is alkalmaznak, bár ennek többlethatékonyságáról a szakmai vélemények megoszlanak.
A fogfehérítés ugyanakkor nem minden esetben ajánlott. Repedt fogak, fognyaki kopások, kezeletlen szuvasodás vagy fokozott érzékenység mellett a kezelés kellemetlen tüneteket okozhat. Fontos tudni azt is, hogy a tömések, koronák és héjak színe nem változik, ami a fehérítés után esztétikai eltéréseket eredményezhet.
A PAP megjelenése új irányt hozott
Az utóbbi évek egyik leggyakrabban emlegetett fejlesztése a PAP-alapú fogfehérítés, amely peroxidmentes alternatívaként jelent meg. A fejlesztések célja elsősorban a hagyományos peroxidokhoz köthető fogérzékenység csökkentése volt. A PAP eltérő oxidációs mechanizmussal működik, és a jelenlegi adatok szerint kevésbé irritálhatja a fog belső szöveteit és a lágyrészeket.
Az első eredmények biztatóak, főként enyhébb, felszíni elszíneződések esetén. A szakirodalom azonban egyelőre óvatos, mivel hosszú távú és nagy esetszámú vizsgálatok még korlátozottan állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően a PAP jelenleg inkább ígéretes új irány, mintsem kiforrott alternatíva.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatók.
(Borítókép: Mosoly. Illusztráció: Getty Images)