Az alvásról szinte mindenkinek van valamilyen jól bevált igazsága. Nyolc órát kell aludni. Hétvégén majd bepótoljuk. Ha nem jön álom a szemünkre öt perc alatt, biztos valami baj van. A pihentető alvásnak persze nagy szerepe van abban, hogyan érezzük magunkat napközben, mennyire tudunk figyelni, mennyire vagyunk türelmesek, és hosszabb távon az egészségünkre is hatással van, de azért akad bőven tévhit is a témával kapcsolatban, amit nem árt időről időre tisztába tenni.
Mindenkinek pontosan nyolc órát kell aludnia
A nyolc óra sokak fejében egyfajta mágikus számként él, pedig nem mindenki ugyanannyi alvással működik jól. A legtöbb felnőttnek nagyjából 7–9 óra alvásra van szüksége, de ezen belül lehetnek egyéni eltérések. Van, aki hét óra után frissen kel, más nyolc és fél után érzi magát kipihentnek, de megesik, hogy valaki akár hat óra alvással is teljesen jól tud működni.
Ráadásul nem csak az számít, hány órát töltünk ágyban. Ha valaki sokszor felébred, nyugtalanul alszik, vagy reggel kimerülten kel, akkor a hosszabb alvásidő sem biztos, hogy valódi pihenést jelent.
Hétvégén simán bepótolható az alváshiány
Egy hosszabb szombati alvás átmenetileg segíthet, főleg egy nehéz hét után, de a tartós alváshiányt nem lehet teljesen ledolgozni két lustább reggellel. Ha hétközben rendszeresen túl keveset alszunk, azt a szervezet előbb-utóbb megérzi. A rendszertelen alvásritmus pedig a belső órát is összezavarhatja, ezért fordulhat elő, hogy valaki vasárnap sokáig alszik, hétfőn mégis fáradtan ébred, este pedig nehezebben tud elaludni.
A szakértők pontosan emiatt javasolják azt, hogy lehetőség szerint mindennap ugyanabban az időpontban keljünk fel, függetlenül attól, hogy hétköznap vagy hétvége van.
Ha nem alszunk el azonnal, biztos alvászavarunk van
Az elalvás ideje természetesen változhat. Egy stresszes nap, egy nehéz beszélgetés, túl sok esti inger vagy a fejben pörgő teendőlista is elég ahhoz, hogy az ember tovább forgolódjon a sötétben. Ez viszont így önmagában még nem jelent alvászavart. Akkor érdemes komolyabban venni a helyzetet, ha a nehéz elalvás rendszeressé válik, nappal is érezhető fáradtságot okoz, vagy már szorongást kelt maga a lefekvés gondolata is.
Az esti képernyőzés mindenkire ugyanúgy hat
A telefonok, tabletek és laptopok kék fénye valóban befolyásolhatja a melatonin termelődését, így megnehezítheti az elalvást, az erre való érzékenység azonban nem egyforma. Van, aki egy film után is hamar elalszik, másnak már fél óra görgetés is elég ahhoz, hogy teljesen felpörögjön.
Sokszor egyébként nem is csak a fény a gond. Egy munkahelyi e-mail, egy felkavaró hír, egy kommentvita vagy a közösségi média végtelen pörgetése mentálisan is ébren tartja az embert. A test már pihenne, az agy viszont még javában dolgozik.
A folyamatos rossz alvás csak kellemetlen, de nem komoly probléma
A kialvatlanságot sokan félvállról veszik, pedig a tartósan rossz alvás nem merül ki abban, hogy másnap több kávéra van szükség. Hosszabb távon összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri problémákkal, anyagcserezavarokkal, hangulati nehézségekkel, romló koncentrációval, és a kutatások szerint a későbbi demencia kockázatát is növelheti.
A Weborvos egészségügyi szakértői szerint, ha az alvásproblémák hosszabb ideje fennállnak, vagy nappali fáradtsággal, koncentrációs zavarral, hangulati problémákkal járnak, érdemes orvoshoz fordulni. A portál cikkében néhány természetes módszert is találni, ami javíthatja az alvás minőségét.
(Borítókép: Getty Images)