Az emberi szervezetben a különböző szervrendszerek szoros kapcsolatban állnak egymással. Így az agy és az emésztőrendszer is kölcsönösen hat egymás működésére, amit jól példáznak a stressz okozta emésztési panaszok vagy az érzelmi eredetű evészavarok. Ez a kapcsolat terápiás lehetőségeket is kínál: a bélflóra helyreállítása például bizonyos esetekben a migrénes panaszok enyhítéséhez is hozzájárulhat – mondta Barta Zsolt a Weborvosnak.
Életünk egyensúlyoz a bél-agy tengelyen
A legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom kulcsszerepet játszik a bél és az agy közötti kétirányú kommunikációban. A jelátvitel idegi, hormonális és immunológiai folyamatokon keresztül zajlik, miközben a bélben élő mikroorganizmusok fontos anyagcsere- és élettani feladatokat látnak el, hozzájárulva a szervezet egyensúlyának fenntartásához.
Mi történik, ha felborul a mikrobiom egyensúlya?
A diszbiózis a bélflóra egyensúlyának felborulását jelenti, amelyet leggyakrabban a jótékony és a kórokozó mikroorganizmusok arányának megváltozása okoz. Kutatások szerint összefüggést mutathat funkcionális emésztőrendszeri betegségekkel, valamint egyes idegrendszeri és pszichés zavarokkal – például szorongással vagy depresszióval –, bár az ok-okozati kapcsolat még nem bizonyított. Jó példa erre az irritábilis bélszindróma (IBS), amelyben a bél-agy tengely működése is zavart szenvedhet.
A probiotikumok szerepe
A bélflóra születésünk után alakul ki, összetételét pedig életmódunk és táplálkozásunk folyamatosan alakítja. A probiotikumok és a működésüket támogató prebiotikumok nemcsak az emésztőrendszer egészségét segíthetik, hanem a szorongás és a depresszió tüneteinek enyhítésében is szerepet játszhatnak.
A különböző probiotikus baktériumtörzsek eltérő hatásúak lehetnek. A jelenlegi bizonyítékok alapján hatékonyak lehetnek hasmenéses betegségekben, antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés megelőzésében, valamint Clostridioides difficile fertőzés esetén. Érdemes rendszeresen fogyasztani probiotikus élelmiszereket, például joghurtot, kefirt vagy savanyú káposztát, illetve prebiotikumokban gazdag alapanyagokat, mint a hagyma, a fokhagyma, a teljes kiőrlésű gabonák, a banán vagy a hüvelyesek. A pre- és probiotikumok együttesét szinbiotikumnak nevezzük.
Az agy is hat a bélflórára
A kapcsolat nem egyirányú: a központi idegrendszer is befolyásolja a mikrobiom összetételét. A kutatások szerint bizonyos probiotikus baktériumtörzsek hatással lehetnek a stresszreakciókra, a szorongásra és a memória működésére, ezért a jövőben az idegrendszeri betegségek kiegészítő kezelésében is szerepet kaphatnak. Emellett étrendi változtatásokkal és probiotikumok alkalmazásával a felborult bélflóra egyensúlya részben helyreállítható.
Mindezek azt mutatják, hogy a bélflóra egészsége nemcsak az emésztés, hanem az agyműködés és a lelki egyensúly szempontjából is kiemelt jelentőségű, ezért érdemes tudatosan támogatni a mindennapokban.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Bél-agy tengely. Illusztráció: Getty Images)