Július 23-án a Sjögren-betegség világnapját jegyezzük, amelynek a célja az, hogy felhívja a figyelmet erre a gyakran későn diagnosztizált autoimmun megbetegedésre, amely tünetei gyakran jelentősen ronthatják a betegek életszínvonalát. A kór elsősorban a könny- és nyálmirigyeket érinti, ezért a legjellemzőbb tünetei közé a szem- és szájszárazság tartozik, azonban számos más jele is lehet – írja a Weborvos.
Ezek a leggyakoribb tünetek
A betegek szerint a legnagyobb terhet a tartós fáradtság és a fájdalom jelenti. A Sjögren-szindróma gyakori tünetei az alábbiak lehetnek még:
- kifejezett fáradtság,
- az ízületi és izomfájdalom,
- a bőrszárazság,
- valamint előfordulhat a tüdő, a vese, a perifériás idegrendszer vagy más szervek érintettsége is.
Ezért ma már nem csupán a könny- és nyálmirigyeket érintő kórképként, hanem az egész szervezetet érintő autoimmun betegségként tekintenek rá. A szárazságérzés sem kizárólag a szemre és a szájra korlátozódik: az orr, a torok, a légutak és más nyálkahártyák is érintettek lehetnek, ami jelentősen ronthatja az életminőséget. Ha az állapot tartósan fennáll, a csökkent könnytermelés szemészeti problémákhoz, a nyálhiány pedig fogászati panaszok és szövődmények kialakulásához is hozzájárulhat.
Egy, az RMD Open folyóiratban 2026-ban megjelent nemzetközi kutatás 1155 Sjögren-betegséggel élő ember tapasztalatait elemezte. Bár a szem- és szájszárazság továbbra is a legjellemzőbb tünetek közé tartozik, az életminőséget leginkább a tartós fáradtság, a fájdalom és a betegség érzelmi terhei rontják.
A résztvevők csaknem 58 százaléka jelentős lelki megterhelésről számolt be, és sokaknál a betegség a munkavégzést, valamint a mindennapi tevékenységeket is megnehezítette. A kutatók szerint ezért a kezelésnek nemcsak a szárazsági panaszok enyhítésére, hanem a betegek teljes életminőségének javítására is összpontosítania kell.
Gyakran éveket késik a diagnózis
A Sjögren-betegség felismerése sokszor nehéz, mert tünetei más betegségekben is előfordulhatnak, ráadásul rendszerint fokozatosan, enyhe panaszokkal kezdődik.
A szemszárazságot gyakran a képernyőhasználatnak, a szájszárazságot gyógyszermellékhatásnak, a fáradtságot pedig stressznek vagy kimerültségnek tulajdonítják, ezért sok beteg csak több szakorvosi vizsgálat után kapja meg a helyes diagnózist. A korai felismerés ugyanakkor kulcsfontosságú, mert megfelelő kezeléssel enyhíthetők a tünetek, csökkenthető a szövődmények kockázata, és jelentősen javítható az életminőség.
A Sjögren-betegség az esetek több mint 90 százalékában nőket érint, és leggyakrabban 50-60 éves kor között diagnosztizálják.
Férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat, ilyenkor azonban nehezebb felismerni, különösen, ha más autoimmun betegségekkel együtt jelentkezik, ezért a diagnózis felállításához gyakran több szakterület együttműködésére van szükség.
A Sjögren-betegség világnapját minden évben július 23-án, Henrik Sjögren svéd szemész születésnapján tartják. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, elősegítse a korai felismerést és javítsa az érintettek ellátását.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Egy nő a száraz szemét dörzsöli. Illusztráció: Getty Images)