Több magyar bőrgyógyász is ugyanarra a jelenségre hívja fel a figyelmet: miközben egyre többen használnak fényvédőt, a bőrrákos esetek száma nem csökken érdemben. A Magyar Dermatológiai Társulat adatai szerint a melanomás megbetegedések száma két évtized alatt megduplázódott: a 2000-es évek eleji évi 1200-1400 új eset helyett ma már a háromezret közelíti. Közben a napozással kapcsolatos tévhitek is tovább élnek, csak új formában terjednek – írja a Weborvos.
Az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia (AAD) friss felmérése szerint több mint 16 millió amerikai felnőtt csökkentette vagy hagyta el a fényvédő használatát az interneten terjedő állítások hatására. Bár a kutatás amerikai, a jelenség Magyarországon is ismerős: a közösségi médiában gyakran szakértőinek tűnő, ám félrevezető információk terjednek, különösen a fiatalabb korosztály körében. A probléma pedig nem az érdeklődés hiánya, hanem az, hogy sokan túlbecsülik saját napvédelmi tudásukat.
Nincs egészséges barnaság
Az egyik legmakacsabb tévhit, hogy a lebarnulás ártalmatlan, sőt egészséges. Valójában a barnaság a bőr védekező reakciója az UV-sugárzás okozta károsodásra: a pigmentsejtek azért termelnek több melanint, mert a sugárzás már hatással volt a bőr sejtjeire.
Sokan úgy gondolják, hogy nem veszélyes a napozás, ha nem égnek le, illetve hogy az „alapbarnaság” megvéd a későbbi leégéstől – ezek azonban tévhitek. Az UV-károsodás ugyanis leégés nélkül is felhalmozódik, a barnaság pedig csak minimális védelmet nyújt. Ahogy az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia (AAD) is hangsúlyozza: biztonságos barnulás nem létezik, minden UV-terhelés hozzájárul az évek alatt összegyűlő bőrkárosodáshoz.
A fényvédő megelőzés, nem csodaszer
A bőrrák az egyik leggyakoribb daganattípus, a melanoma pedig ennek a legveszélyesebb formája. Magyarországon a korán felismert, még csak a bőrre korlátozódó melanoma ötéves túlélése közel 98 százalék, távoli áttétek esetén azonban 16 százalék alá csökken. A különbséget gyakran a felismerés időpontja jelenti: a Magyar Dermatológiai Társulat szerint a betegek negyede még ma is későn fordul orvoshoz, a melanoma pedig évente 300-400 halálesetet okoz hazánkban.
A fényvédő nem csodaszer, hanem a megelőzés egyik eszköze: a rendszeres önvizsgálat és a bőrgyógyászati szűrés mellett segíthet csökkenteni az UV-sugárzás okozta kockázatokat.
A leggyakoribb tévhitek az SPF-jelölésről
Az SPF-érték kizárólag az UVB-sugárzás elleni védelmet jelzi, vagyis azt a tartományt, amely elsősorban a leégésért felelős. A bőröregedést és a pigmentfoltok kialakulását nagyrészt az UVA-sugarak okozzák, ezek elleni védelemről az SPF önmagában nem árulkodik. Az Európai Unióban ezért a fényvédők UVA-védelmének legalább az SPF-érték egyharmadát kell elérnie, amit a bekarikázott UVA-jel is jelezhet a csomagoláson. A szabályozás emellett tiltja a félrevezető megnevezéseket, például a „teljes védelem” vagy „napfényblokkoló” kifejezéseket, hiszen egyetlen készítmény sem képes teljesen kiszűrni az UV-sugárzást.
Az UV-károsodás összeadódik, ám következetes védelemmel nagyrészt megelőzhető. A szakértők legalább SPF 30-as, széles spektrumú, UVA-védelemmel ellátott fényvédő használatát javasolják, megfelelő mennyiségben felkenve, rendszeresen és úszás után is pótolva.
A védekezés azonban nem csak a krémről szól: az árnyék keresése, a fedő ruházat viselése és a legerősebb napsütés kerülése ugyanolyan fontos, ahogy azt is érdemes tudni, hogy az ablaküveg nem szűri ki teljesen az UV-sugarakat.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Napozó emberek a homokban. Illusztráció: Getty Images)