Annyira szerettem, hogy elnyomtam magamban a szexualitás fontosságát

„A mi szituációnk a párommal nagyon hasonló volt. Nem tudom, hogy általánosnak általános volt-e, de Ödön biztos nem volt vele egyedül” – igen, továbbra is érkeznek újabb és újabb levelek Ödön álnevű olvasónk felvetésére. Érdemes először elolvasni azt a levelet, de a lényeg annyi, hogy abban a kapcsolatban egyre inkább csak a férfi kívánta a szexet. Egy reakciót már közöltünk, és most ez az újabb hozzászólás, illetve saját beszámoló Nikoltól jött, és elég pontosan megtudjuk belőle, hogyan néz ki ugyanez a helyzet a másik oldalról, azaz a nő szemszögéből. Nikol azt mondja, szerelmes volt a kedvesébe, de a szexre mégsem vágyott vele, sőt, szerencsére elmondja azt is, mi lett végül is a megoldás, mit lehet tenni egy ilyen helyzetben. Kíváncsiak vagyunk természetesen az ön tapasztalataira és véleményére is, ha van kedve, kérjük írjon nekünk a Randiblog email-címére!

„Én tiszta szívből szerettem, vonzónak is találtam a kedvesemet és pár hónapnyi őrült kívánás után mégis kimúlt bennem a vágy – ezután én már nem közeledtem és sajnos őt is nagyon sokszor kellett visszautasítanom. Szerencsétlenül, a mi helyzetünk Ödönékénél még annyival rosszabb volt, hogy a páromnak volt, amikor sikerült megkívántatnia velem a szexet, de sokszor már olyan fokára hágott bennem a frusztráció, hogy nem tudok eleget, elég jót adni neki, hogy már ez a „megkívántatás” sem működött. Igazi 22-es csapdája. Senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor már minden opció átfut a fejeden, hogy mégis mi bajod van, miért nem tudod az általad legjobban szeretett embernek megadni, amire vágyik, mert belülről megemészt.

Ilyen esetekben szerintem a megoldás 0. lépése az őszinte kommunikáció a problémáról, ez tényleg a minimum. Ha az már nem segít, szakember (pszichológus) bevonása. Engem több hónapnyi terápia döbbentett rá, hogy egyrészt mekkora zavar van a fejemben, másrészt mi mindent rontottunk el. A segítségkérést érdemes minél előbb meglépni, mielőtt bárki olyat tesz, ami megmérgezne bármilyen javításra törekvést, mert sajnos van az a pont, ami után ez már lehet hogy nem megy... Ugyanakkor egy dolgot ilyenkor szerintem érdemes megkérdezni magadtól, mivel egy ilyen probléma asszisztált megoldása rengeteg belefektetett érzelmi energiával jár (és akkor az időt és a pénzt hagyjuk, mert ezek eltörpülnek amellett, hogy fejben és lelkileg mit kell beletenni és átélni, ahogy kvázi turkálnak benned). Ez pedig az, hogy mennyire állnak távol egymástól alapesetben az igényeitek és vágyaitok. Előfordul, hogy két ember, aki nagyon szereti egymást, fizikailag és szexuálisan egyszerűen nem stimmel. Valószínűleg ezt egyébként boldogan együtt töltött évek alatt nagyon nehéz belátni és igyekszik az ember elhessegetni, de el kell hinni (főleg 25 évesen), hogy van olyan személy, aki ebben a tekintetben jobban illik hozzád. Én annyira szerettem valakit, hogy sokáig elnyomtam magamban a szexualitás és az ebben a tekintetben egymáshoz illés fontosságát, de ennek katasztrofális vége lett, úgyhogy remélem más ezt a hibát nem követi el.”