Mondom a páromnak, hiába csókolgatja a mellem

„Kedves Ödi!″ − ezzel a megszólítással és egy mosolygó szmájlival kezdődött az alább teljes egészében olvasható levél, és persze így rögtön az elején egyértelmű volt, hogy mi lesz a téma. Ödön álnevű olvasónk ugyanis azzal kapcsolatosan kért tanácsot, hogyan lehet egy nővel úgymond megkívántatni a szexet. Erre most egy másik nő, Tifani válaszol rengeteg érdekeset és hasznosat, de természetesen Tifani gondolataival korántsem tekintjük lezártnak a témát. Ha önnek most jött meg a kedve, kapcsolódjon be most! Írja meg a Randiblog e-mailcímére, mit gondol a témáról, milyen saját tapasztalatai vannak! A leveleket folyamatosan várjuk, bármikor írhat, akár most azonnal is.

„Először is, ha kétely merül fel benned, azt beszéld meg a pároddal. Sokat segít, ha nem csak magadban őrlődsz, hanem az érintett féllel kivesézed a dolgot. Valószínű többre jutnál, ha az érintett hölgytől kérdeznéd meg, miért nem az elvárásaid szerint történtek a dolgok, mert ő volt benne ebben a kapcsolatban.

Említetted a kinézeted egy gondolatmenetben a szexszel. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nem kizárólag a testét szeretem a páromban. Az, ha pocak kerekedik, vagy kicsit kopaszodik, genetika. Hogy mennyire kívánjuk a másikat, szerintem nem csak ettől függ. Viszont az tény, hogy az ember önbizalmát nagyban tudja rombolni, ha a szexuális élete nem kielégítő. Gyanítom benned is ezért ötlöttek fel ezek. Szerintem nem itt lehetett a probléma.

Én lassan 10 éve élek párkapcsolatban, de előtte is volt néhány párom. A tapasztalatom az, hogy úgy viszonyulok a szexhez, ahogy a partnerem. Mivel minden párkapcsolatban idomulunk a párunkhoz, a szex sem kivétel. Ha ő az ágyban párnák közt típus, akkor nem merül fel, hogy másra is lenne igénye. Főleg, ha a gyengéd tapogatózások negatív visszajelzést kapnak. Például én hiába kívánom meg egy séta közben, ha ő húzódozik a nyilvános helyen történő együttléttől. Hiába játszik el a gondolattal, ha bátorsága nincs hozzá. Persze mire hazaérünk, a vágynak nyoma sincs.

Lehet, hogy egyszer véletlenül úgy reagáltál egy ilyen jellegű közeledésre, amiből rossz következtetést vont le. Sajnos egy negatív reakció elveheti a kedvet a próbálkozástól. Legalábbis az enyémet biztos.

Az sem mellékes, hogy mi nők nem csettintésre izgulunk fel. Bizony néha előfordul, hogy ha szexet akarsz, akkor előtte erős nyelvlecke szükséges a hangulat meghozatalához, főleg, ha fáradt vagy nyűgös az ember lánya.

A felfedezéssel és simogatással sincs semmi gond, ha figyelembe veszed a párod igényeit is. Én például hiába mondom a páromnak, hogy hiába csókolgatja a mellem, az nem igazán tartozik az erogén zónáim közé, ő mégis lelkesen csókolgatja...

Spontaneitás:

Ez nagyon cuki, de tényleg! De fürdésből belépsz és? Mondjuk ő még nem jutott el a zuhanyig, az feszélyezheti, vagy ha le is tusolt, te ott állsz egy ádámkosztümben és arra vársz, hogy rád ugorjon? Esetleg mire reagálna, már kapkodod is magadra a ruhákat? Az viszont elbátortalaníthat valakit.

Az élet nem egy erotikus film. Mosogatás, teregetés és egyéb közben tuti nem a szexen jár az eszünk, mert akkor szexelnénk és nem házimunkáznánk.

Én is imádom a spontán helyzeteket, de ha a párom nem kezdeményez ilyet, tőlem miért is várja el, hogy tudjam, neki ilyenre igénye lenne? Hála az égnek még nincs gondolatolvasó tanfolyam. Így ha nem tud két ember beszélgeti ezekről a dolgokról, akkor a tapasztalati út marad.

Válaszok azokra a kérdésekre, amit fentebb még nem válaszoltam meg: igen, én is nagyon meg tudom kívánni a férjem, még 10 év után is.

Kezdeményezhet a nő is, bár ez szerintem mentalitás kérdése. Viszont ha jól belegondolsz, egy nő akkor érzi igazán, hogy kívánatos, ha a férfi kezdeményez. Főleg, ha már kicsit megkopott az együttlétek száma.

Remélem, segítettem.″