horoszkóp
shutterstock 219738373

A főnököm csaja lettem, és ez a munkahelyen nyílt titok

2015.01.31. 16:09

Újabb könnyfakasztó sztorim van...” – ezzel kezdődik az alábbi beszámoló, és igen, a mai levél beküldője tavaly már szerepelt egyszer a Randiblogban. Az övé volt az egyik olyan sztori a sok közül, amiben olvasóink egy-egy munkahelyi kapcsolatot írtak le. A hölgy ezúttal a Marcella álnév alatt fog szerepelni, és most arról mesél, mennyiben változott meg a helyzete az idő előrehaladtával, főleg amiatt, hogy immár a kollégái is kezdenek tisztában lenni a helyzettel. Ön hogyan viselkedne egy ilyen helyzetben? Mit tenne a kollégák helyében? Várjuk továbbra is a leveleket, kérjük, írjon ön is a Randiblog e-mailcímére, ha van véleménye vagy saját tapasztalata!

Hát először csak nagy vonalakban ami eddig volt: a szeretőm csaja lettem, kicsit furcsa volt ez az új státusz, de lassan kezdek beleszokni. Mivel a főnököm is egyben és ez a munkahelyen nyílt titok, ezért belefutottam ennek hátrányaiba is, többek közt abba, hogy duplán, vagy triplán kell ahhoz teljesítenem, hogy bármiféle elismerést kapjak, pedig ez az én „drogom”... Ha csak alapjáraton teljesítek, az már színvonal alatti, ezért pörögnöm kell egész nap. Ha néha napján kicsit leeresztek, akkor az már bűnnek számít és hogy nem vagyok elég erős...

Pedig hozzátartozik a sztorihoz, hogy a gyerekemet egyedül nevelem és közben még a férjemmel is folyik a válóper, ami egyáltalán nem könnyíti meg azt, hogy anya legyek, nő legyek, szerető legyek, vagy kurva az ágyban és még a munkahelyemen is tudjam azt a szintet hozni amit elvárnak...

Tudom, tudom, hogy én választottam és hogy aki ezt most olvassa, az méltán háborodik fel ezen a sztorin, de higgye el mindenki, hogy jó ember vagyok és igazából nagyon fontos számomra a szeretet, az elismerés, amiknek most híján vagyok. Hogyan tudnék jót csinálni? Ez a gondolat jár a fejemben állandóan.

Meg akarok felelni a pasimnak, a családjának, a kollégáimnak, a saját családomnak és természetesen a gyerekemnek, és mindeközben elfelejtkezem magamról. Amikor kicsit próbálok önálló lenni, vagy csak magamat adni, akkor mindig jön valaki, aki mélyen a földbe döngöl, hogy szarul csinálom, amit csinálok.

shutterstock 187372910

Próbálok önálló lenni, és ha lehet minimális segítséget kérni, pedig ahogy anyukám mondaná, kitörölhetem vele a seggemet, az önérzetemmel és az igazságérzetemmel együtt. Nem vagyok az a fajta nő, aki a pasiját lehúzza és kihasználja, pedig megtehetném, és azok a lányok, akik ezt magas szinten űzik, milyen jól járnak... Lehet, hánynék magamtól, ha ezt csinálnám...Talán az 1800-as évek romantikájába kellett volna születnem, mert néha filmbeli tevékenységeim vannak...

Őrlődök magamban, vissza akarom kapni a régi önmagamat és újra nő szeretnék lenni! Őszintén szólva semmit nem bántam meg ebben a kapcsolatban, de mindenkinek azt tanácsolom, hogy még mielőtt a szerelem, a tűz végleg kicsavarja a gyökereit, mindenképpen készítsen egy B tervet.

Máig is az az álláspontom, hogy ha nem lépem meg ezt a válást és nem megyek bele a jelenlegi kapcsolatba a szeretőmmel, akkor börtönbe zárva maradok. Vele új távlatok nyíltak, új céljaim lettek! Lassan arra is képesnek érzem magam, hogy egyedül is véghezvigyek dolgokat. Bár a szerelmem rabja lettem és ez már egy következő téma, hogy a féltékenysége jó érzés, mégis néha megfojt vele.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.