Két évvel ezelőtt találkoztam először élőben az akrojógával, persze Ozorán, gyorsan elő is kaptam a telefonom és lefényképeztem az akrojógázókat.

Az azóta eltelt bő másfél évben az akrojóga annyira benépszerűsödött, hogy már egy csomó celeb is műveli, a New York Daily News meg megírja miattuk, hogy miért annyira fantasztikus az akrojóga – nemcsak a testnek, sőt, nemcsak a léleknek, hanem a párkapcsolatoknak is. Hát ha megírták, akkor nézzük, miért. De persze kezdjük azon, hogy mi is ez az akrojóga.

A jógának egy olyan változatáról van szó, ami akrobatikus. Ebből ugyan nem következik, de van még egy nagyon fontos tulajdonsága ennek a dolognak: párosával kell művelni. Persze Ozorán nagyrészt idegenek álltak össze a gyakorlatok kedvéért, de az ideális az, ha az ember a szerelmével jár akrojógázni, és vele együtt nyomja az olyan pózokat, mint Lena Dunham színésznő és a pasija.

A photo posted by Lena Dunham (@lenadunham) on

Az itt a lényeg, hogy az ember nem csak befelé, önmagára figyel jógázás közben, hanem a másikra is, mivel ezek a gyakorlatok mind olyanok, hogy csak akkor lehet őket kivitelezni, ha megvan az összhang a páron belül. Azon az egy darab órán Ozorán nem tapasztaltam, hogy az akrojógától azonnal szerelembe esnének egymástól az idegenek, ugyanúgy, mint attól a bizonyos csodálatos kérdéssortól, de elég logikusnak hangzik, hogy a kölcsönös bizalom és megértés erősítésére nagyon jó lehet ez a mozgásforma.

Akrojóga közben kicsit háttérbe szorul az „én” és az ember megtanul a párjával együtt „mi” üzemmódban gondolkodni. Illetve ami a legjobb az egészben: nemcsak gondolkodni, hanem cselekedni, sőt, sportolni is.

Íme három dolog, amire jó az akrojóga a New York Daily News cikke szerint:

  • Megtanulnak bízni egymásban a partnerek. (Mondjuk itt az az alapgondolat, hogy ha megbízok a férjemben, hogy nem fog pofára ejteni jógázás közben, akkor abban is fogok tudni bízni, hogy nem csal majd meg. Nem vennék rá mérget, hogy ez így tényleg automatikus, arra meg pláne nem, hogy valaki nem fog megcsalni csak azért, mert már akrojógáztam vele.)
  • Félénk, tartózkodó emberek könnyebben megnyílnak a másiknak. (Szóval ha randizunk valakivel, de nem mond magáról semmit és nem mutatja ki az érzéseit, akkor hívjuk el akrojógára és rögtön meg fog nekünk nyílni! Aki zárkózott embereket én ismerek, azok valószínűleg csípőből nemet mondanának egy ilyen meghívásra, de mondjuk hátha nem mindenki ilyen.)
  • Le lehet vele vezetni a feszültséget egy már működő párkapcsolatban. (Egy olyan párt is bemutat a fent linkelt cikk, akik azt mondják, hogy ha összekülönböznek valamin, akkor ők most már sose kezdenek el veszekedni, hanem gyorsan akrojógáznak egyet, és a feszültség rögtön levezetődik. Nyilván ebben is van valami, de persze az értelmes kommunikációt ez is inkább csak segíti, mint helyettesíti. Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy ha egy pár összeveszik mondjuk azon, hogy a közösen megtakarított pénzen mosogatógépet vegyenek-e vagy inkább elmenjenek belőle nyaralni, akkor egy óra akrojógázás végén beszéd nélkül is kijön, hogy melyik a helyes megfejtés.)

Ön szerint?

Nyilván ha Ozorára járok, akkor vagyok annyira nyitott ebben az irányban, hogy nem fogom a jógáról vagy konkrétan az akrojógáról azt gondolni, hogy komplett marhaság – nyilvánvalóan nem az.

De túlzásnak találom azt is, ahogy hirtelen minden párkapcsolat megmentőjének állítják be ezt a mozgásformát – nyilvánvalóan ez sincs így.

Az igazság valahol a kettő között van, de hogy pontosan hol, azt ön csak akkor fogja megtudni, ha egyszer fogja a partnerét és elmegy vele akrojógázni.

Vagy ha nem vele, akkor valaki mással, tessék, itt van például Gisele Bündchen szupermodell, aki nem a férjével szokta, hanem csak egy oktatóval, és utána egy magyar példát is mutatunk.

Igen, ugyanezt a pózt Osvárt Andrea is tudja!

A photo posted by Andrea Osvart (@andreaosvart) on