horoszkóp
shutterstock 62182288

Undorít a gondolat is, hogy mit tennének velem

2015.05.25. 16:12

Szeretnék válaszolni Timon levelének a végén lévő kérdésekre, hogy

A nők miért szemlesütve közlekednek az utcán vagy a boltokban. Miért szól folyton az mp3, hogy ne halljanak semmit a külvilágból?

A válasz ezekre nagyon egyszerű, úgyhogy elmesélném a saját tapasztalataimat” – Megara írt már nekünk egyszer, de most inkább egy új álnevet adtunk neki (a Megara név görögül azt jelenti, hogy palota, templom, szentély, de nem ezért választottuk). Ebben a levelében arra válaszol, hogy miért tűnnek zárkózottnak a mai nők a férfiak szemében.

Megara szerint az egész nem egy bizarr női hóbort, hanem puszta reakció, méghozzá a férfiak viselkedésére adott reakció. Egyet ért Megara érvelésével? Kérjük, írja meg nekünk, mit gondol a témában, kíváncsiak vagyunk az ön tapasztalataira is! A Randiblog e-mailcímére bármikor küldhet üzenetet, akár most azonnal is.

Még csak 23 vagyok, de ha szembejön az utcán egy férfi, ne adj'isten több is, automatikusan lesütöm a szememet és próbálok olyan láthatatlanná válni amennyire csak tudok. Mert félek és félünk még nagyon sokan mások. Mert ha előre nézek és magabiztos vagyok, hiába úgy öltözök fel, hogy szépen minden takarva legyen, utánamszólnak és nem szépen és finoman, hanem közönséges és obszcén módon. Hogy „jó a csöcsöd, kislány” vagy „tetszik a segged, szúrnám” vagy egyszerűen végigmérnek nem megengedhető módon. Pláne ha szemkontaktusra kerül a sor véletlenül, akkor valami rejtélyes oknál fogva sok férfi felhatalmazva érzi magát arra, hogy megjegyzést tegyen a testemre, vagy hogy ő mennyire kanos.

És ha ez este történik, amikor fáradt vagyok és mennék haza és a kihalt utcán a szembejövő férfi, hangosan kifejezi azon vágyát, hogy mennyire jó bármim van szerinte, vagy hogy de jó lenne neki most engem megdugni, az ijesztő és iszonyú kiszolgáltatottnak érzem magam. És sokan nem merünk visszaszólni, mert félünk attól, hogy mi van, ha utánunk jön, mi van, ha bedühödik és elkap. Mi lesz, ha bánt. Mi van, ha kés is van nála. Mi van, ha megerőszakol. Pláne ha nem egyedül van a támadó. Mert az érzés olyan, mintha megtámadtak volna.

shutterstock 144524528

A múltkor este társasággal beültünk egy kocsmába egy sörre, aztán párommal 11 körül hazaindultunk. A villamos végállomásán alig lézengtek az emberek, párom pedig átölelt, egyértelműen látszott, hogy vele vagyok. Ráadásul párom azért erős, izmos, nem egy pálcika alkat. Ennek ellenére a részeg srác megállt tőlünk két méterre és elkezdett bámulni engem

úgy.

És aztán felszállt velünk a villamosra is. Szerencsére pár megálló után le is szállt, de végig féltem, hogy mi van, ha odajön. És ez a félelem nem múlik el csak úgy, amikor arrébb megy az illető, aki beszólt, vagy látványosan végigmért, hanem ott marad ez a kiszolgáltatottság- és sérülékenységérzés egészen, míg haza nem érek.

A legegyszerűbb az, hogy ha oda se nézek, arrébb is kerülök, nehogy meglásson, nehogy gond legyen. És ezt úgy, hogy nem öltözködöm kihívóan, nem szeretek dekoltázst vagy hasat mutatni, és nem igazán járok feltűnő vagy rám túlságosan rám tapadó ruhákban. Nem sminkelem magam erősen. És mégis megtörténik elég gyakran. Ugyanez vonatkozik a fülhallgatóra is. Amellett, hogy szeretek zenét hallgatni, ha látják, hogy be van dugva a fülem, talán nem szólítanak meg.

Ami a legszebb, hogy ezt gyakran nem csak korombeli férfiaktól/srácoktól tapasztalom, hanem olyanoktól is, akik ránézésre az édesapámmal egyidősek. És undorít a gondolat is, hogy megfordul a fejükben, hogy mit tennének velem.

Nem vagyunk egy korosztály egészen Timonnal, így nem vagyok benne biztos, hogy mit csinál rosszul randizás terén, de szerettem volna megválaszolni neki ezeket a kérdéseket. Ha az utcán a szembejövő nő lesüti a szemét, az nem feltétlen Timon hibája, sokan egyszerűen így próbálunk védekezni.