Eddig monogámiában éltem, és nem jött be

„Mara történetére szeretnék reagálni, gondolom rengeteg levelet kaptatok a témával kapcsolatban” – ezzel kezdi beszámolóját Elmira, és tényleg több reakciót is kaptunk erre a korábbi posztra, de mind közül Elmiráé az egyik legérdekesebb (Elmirát az életben természetesen máshogy hívják, ezt az álnevet mi adtuk neki). Szóval frissítsük fel egy kicsit, hogy miről, illetve kiről is szólt Mara levele!

Egy olyan férfiról, akibe Mara szép lassan beleszeretett annak ellenére, hogy az illetőnek folyamatosan voltak más barátnői is, akiket közben Marával csalt. A dolognak elég csúnya vége lett, és pár kérdés megválaszolatlanul maradt – Elmira most ezekre is megpróbál választ adni saját példájával, ugyanis ő is összejött egy ilyen típusú férfival, csak ő teljesen máshogy viselkedett vele. Ha elolvasta a teljes levelet, kérjük, írjon nekünk ön is! Mi a véleménye egy ilyen felállásról? Tapasztalatait kérjük, a küldje be a Randiblog e-mailcímére!

„Rólam annyit, hogy 30 éves nő vagyok, szépnek mondott (imádom ezt a kifejezést), művelt, diplomás, biztos egzisztenciával. Eddigi életemben – mint mindenki – stabil, monogám kapcsolatokra törekedtem, elég sikeresen. Legutóbbi kapcsolatom 2 évig tartott, ebből másfél évet éltem együtt a fiúval. Szerettem nagyon, csakhogy beütött az a krach, ami eddig mindig: elkezdtem borzasztóan unatkozni. Egyre gyakrabbak lettek a barátnőkkel töltött esték, mulatozások, így találkoztam vele a nagy budapesti éjszakában. 40 éves, sosem volt nős, nincs gyereke, igazi rosszfiú kívül és belül is.

Beszélgettünk, találkoztunk párszor, már az elején kendőzetlenül mesélt az életéről, a szexuális kalandjairól. Izgalmas volt, belezúgtam, persze. Egyszerre volt dühítő és izgató, hogy átláttam rajta: olyan trükköket vetett be, amiket a férfiak azóta használnak amióta világ a világ, és hiába tudtam ezt, mégis muszáj volt belesétálnom ebbe a szituációba. Szándékosan nem csapdát írtam. Tudtam milyen ember, hogy él, ő is elmondta, hogy nem lehet vele klasszikus, nyugodt kapcsolatot tervezni. Itt térnék ki erre a férfitípusra: általában 35-45 év körüli, egzisztenciával rendelkezik, van pénze, szociális és nem veti meg a nagyvilági életet. És a legfontosabb: nem monogám.

Ez a kulcsszó. Persze vágyik egy megértő társra, akivel őszinte tud lenni és meg tudja osztani a kalandokat, gondolatokat, de lássuk be, a legtöbb nő azt akarja, hogy csak és kizárólag ő legyen képben.

Úgy voltam vele, hogy eddig monogámiában éltem, és amint a példa mutatja, nem jött be, miért ne próbálnám ki, milyen ez a fajta kapcsolat? Buzdítottam, hogy ne változzon meg, az, hogy „vetélytársaim” voltak és lesznek, nagyon pörgetett. Tudtam a szeretőiről, a kalandokról, és számtalanszor néztem végig, ahogy flörtöl a szórakozóhelyeken. Néha nélkülem, néha velem együtt. Vicces látni a lányok reakcióját, mikor egy pasi már fél órája fűzi őket, aztán egyszer csak odalépek és átölelem, megcsókolom...

Furcsa, mert a kapcsolatok monogámiával kezdődnek általában, és mikor megvan a bizalom, akkor alakulhatnak nyitott kapcsolattá. Mi ezt pont fordítva csináltuk, nem is lett jó vége. Ő mondta ki, hogy időt kell adnunk magunknak, hogy meglegyen az intimitás. Sokat cincáltuk egymás idegeit, végül lenyugodtunk kissé. Nem várom el tőle, hogy csak velem legyen, nem az a típus.

Sosem értettem, hogy emberek miért akarnak a másikon változtatni rögtön a kapcsolat elején. Élvezi, hogy meg tudja beszélni velem a kalandjait, a vágyait, sőt, aktív résztvevője vagyok ezeknek. Szerencsés vagyok, mert őszinte velem. Nyilván van olyan férfi, aki nem az, azt én is szemétségnek tartom. De ha elmondja, hogy ő ilyen, akkor el kell fogadni. Minden lány azt gondolja, hogy ő lesz a nagy Ő, aki majd megváltoztatja a csapodár életet élő férfit. Ez hiú ábránd.

Persze jönnek a kérdések, hogy mégis hogy lehet egy ilyen emberrel tervezni, de véleményem szerint a megcsalás és az elhagyás kártyája ugyanúgy benne van a monogám kapcsolatok paklijában is, csak talán valamivel hátrább és bújtatottabb módon. Én rögtön tudni fogok róla, ha találkozott valakivel, aki szebb, jobb, elfogadóbb. Nem tudjuk egymást megcsalni, és ez felettébb felszabadító érzés. A barátnőim persze hitetlenkedve néznek rám, viszont a férfiismerőseim szemében irigységet látok.

Persze még nagyon sok körünk lesz egymással, nem egyszerű ez a fajta kapcsolat, függőséget okoz, és sokszor nehéz elfogadni, hogy épp nem rám vágyik.

Szóval azoknak, akik nem értik, hogy

A válasz: mert nem monogám. És nem vágyik egy olyan kapcsolatra, amiben el kéne játszania, hogy az. Elég egyértelmű jelei vannak, ha egy férfi ezt az életet választja, és ha egy lánynak ehhez nem fűlik a foga, akkor inkább fogja menekülőre.”