Ha nem reagál negatívan, akkor arc, haj, comb...

„Ez a sztori olyan régi, mint az országút, és olyan hétköznapi, hogy már unalmas. „Nem bennem van a hiba, mert én egy kedves, odaadó, érzékeny és türelmes ember vagyok”” – ezt a levelet Frigyestől kaptuk, és Frigyes egy korábbi levélre reagál rengeteg remek tanáccsal és nagyon részletesen. Bár Frigyes pár fontos részletet szó szerint idéz alább az eredeti beszámolóból, azért érdemes előbb elolvasni ezt a bizonyos korábbi posztot, ami egy Alajos álnevű olvasónk történetét tartalmazza.

A lényeg annyi, hogy Alajos kétszer randizott egy lánnyal, és úgy tűnt, minden remekül megy, hiszen Alajos egy rendes férfi. Aztán a lány egyszer csak benyögte, hogy maga sem tudja miért, de nem szeretne harmadik randit és ezzel hirtelen vége is lett mindennek. Frigyes tudja, vagy legalábbis sejti, hogy miért történhetett mindez, és ami még fontosabb, vannak tippjei arra, hogyan lehet elkerülni, hogy még egyszer előforduljon. Egyet ért ezekkel a tanácsokkal? Más véleményen van? Ellent mondanak Frigyesnek az ön tapasztalatai? Kérjük, írjon ön is a Randiblog e-mailcímére!

„Ne higgy el mindent, benned van a „hiba”. Igen, idézőjelesen, mert gyakorlatilag ez nem is hiba, épp csak azt kell megérteni, hogy a nők nem a normális (=kedves, odaadó, érzékeny, türelmes) férfiak közül választják ki a legvonzóbbat, hanem a vonzóak közül a legkevésbé nemnormálisat.

(Persze mi férfiak is így működünk, csak ezzel mindenki tisztában van. A nők is, mi is. És nálunk az is sokkal egyértelműbb, hogy mitől lesz egy nő vonzó, mint a nőknél az, hogy mitől lesz egy férfi vonzó. Íme itt vagy te, a külsőd nyilván rendben van, minden jó tulajdonságod megvan, amit állítólag(!) keresnek, és mégsem kellesz... ezen érdemes elgondolkozni. A nők majd azt mondják, hogy szikra, meg kémia. De ez csak alibi duma arra, hogy fogalmuk sincs – ahogy ennek a lánynak se – hogy mitől is leszel vonzó, és mitől nem.)

Ha nem vagy vonzó, akkor hiába vagy egy rendes pasi, egy „nice guy”. Lehetsz a legjobb fej, akkor sem jutsz a bugyijába.

A poén az, hogy mitől leszel vonzó?! Nyilván a külsőd totál rendben van, különben első randi sem lett volna, nemhogy második. De nem érzett fizikai vonzalmat, különben lett volna 3. randi is. Nekem pedig az a véleményem (és az evolúciós pszichológiának), hogy pont a ezeket a nice guy tulajdonságokat (=kedves, odaadó, érzékeny, türelmes) kell lentebb tekerni, persze nem nullára, és másokat felerősíteni. Határozottságot, önbizalmat, rámenősséget, céltudatosságot. Hogyan: Hacsak nem abszolút muszáj, nem kell napokig chatelni egy találkozó előtt (amúgy erre ő is felhívta a figyelmedet – meglephetted volna az edzőteremnél).

A randin nem az udvarias jófiút kell adni, vagy csak mértékkel. Nem kell bunkónak sem lenni, de: legyen fizikai közelség-közeledés, egyre fokozódó érintés, kézfej, kar, váll, hát, aztán ha ezekre nem reagál negatívan, akkor arc, haj, comb... Érezni fogod.

És legyél abszolút egyértelmű, törekedj a csókra a végén. Legfeljebb nemet mond (de ha az eddigiek rendben voltak, akkor valószínűbb, hogy nem fog), de legalább akkor is rámenős voltál, határozott, férfias, nem pedig túl udvarias, tutyimutyi. Ha nem tudod, hogy hol a határ, akkor inkább túl merész legyél, mintsem túl udvarias.

Meg is merném kockáztatni, hogy mi történt, de ez tényleg csak tipp. Jött valaki más, aki mindaz, ami te nem vagy. Nem olyan kedves, aranyos, türelmes vagy jó fej. Ellenben valószínűleg önimádó, kicsit pimasz-pofátlan, (túl) rámenős, kiismerhetetlen. Lehet, hogy nem is néz ki objektíve jobban, mit te. És valahogy, valamiért, amit ő sem ért, ez a másik pasi veszettül vonzó. És EZT nem érti. Ennek nem így kéne működnie. Itt vagy te, aki papíron tökéletes, de mégsem érzi a „szikrát”, aztán ott van az a másik srác, aki távolról sem tökéletes elméletileg, de mégis beindítja. És ezért van az, hogy előző nap még érdekelted, de másnap már nem. Mert jött valaki, akit az ösztönei jobbnak értékelnek.

Ez 10-ből 8 férfival előfordult már. Velem is persze. Azt gondoljuk, hogy az az igazi módja a dolognak, hogy udvariasan megismerkedünk, beszélgetünk, tisztelettudóan viselkedünk, először csak barátok leszünk, és pont azzal bizonyítjuk szándékaink komolyságát, hogy nem támadjuk le. De ez így nem megy.

Miért van ez így? Miért nem tud ez a dolog „logikusan” működni, ahogy kéne? Mert azt, hogy vonzó vagy-e, azt a nő ösztönei döntik el, és nem a tudata. A vonzalmat nem lehet kialkudozni, és könyörgéssel nem lehet egy nő bugyijába bejutni. Az ösztönei pedig a tökös, határozott, kemény, belevaló, magabiztos férfira indulnak be, mert az evolúció évmilliói során erre volt szüksége egy nőnek a túléléshez, és ahhoz, hogy az utódok is életképesek legyenek. A túléléshez és biztonsághoz szükséges legjobb génekre volt/van szüksége. És nyilván látod már, hogy a kedvesség, odaadás, türelem, érzékenység stb. tulajdonsághalmaznak az égvilágon semmi köze ehhez. Sőt, bizonyos értelemben ezek a gyengeség jelei.

Most hiába jön egy nő azzal, hogy ma már ez nem igaz, mert modern civilizáció van, meg modern társadalom, ahol már átrendeződtek az értékek. Az évmilliók alatt kifejlődött lét- és fajfenntartó ösztönöknek az utóbbi 2-3 ezer év semmi. Egy pillanat. Nem volt még idő ehhez alkalmazkodni.

Sajnos ez a nők legnagyobb rákfenéje, valahogy a papíron remek srácok nem túl vonzóak. A kevésbé remekek pedig azok. Valahogy nagyon kis metszete van a két halmaznak. Persze van, és létezik, de ritka. Most, ha egy nő azt mondja neked, hogy ez hülyeség, mert az ő párja nagyon is vonzó, és ugyanakkor olyan, mint te vagy (=kedves, odaadó, érzékeny, türelmes), akkor arra két dolgot tudok mondani. 1: az anekdotikus érvelés egy érveléstechnikai hiba. 2: mindig van kivétel, de attól még általánosságban az van, amit én mondok, és amit te is most tapasztaltál. Sőt van egy +1 gondolatom is: amikor egy nő vonzónak talál egy férfit, akkor a férfi egyéb pozitív tulajdonságait felerősítve látja, a negatívakat pedig leárnyékolva. Amúgy mi is ezt csináljuk...

Na talán most már érted, hogy mi történt.”