Nem szabad ennyit változni egy férfiért

„Sok téma kapcsán gondoltam már rá, hogy írok nektek, de Gvendolin története után végképp elérkezettnek érzem az időt” – Dóra levelének a bevezetőjét idézzük most, maga a levél alább olvasható. Gvendolin azt írta, legutóbbi kapcsolatában teljesen elvesztette az önbizalmát, és Dóra hasonlóról számol be, de más összefüggésben. Vajon hol van az a pont, amikor már nincs értelme küzdeni egy kapcsolatért? Olvassa el Dóra gondolatait és tapasztalatait a témáról, aztán írja meg nekünk a sajátjait és küldje be a Randiblog e-mailcímére!

„26 éves vagyok és egy 4,5 éves kapcsolatból szálltam ki nemrég. Régi, gimnazista szerelem lobbant fel újra sok év után, romantikus elképzelésekkel és nagy tervekkel. Mondhatni, végig küzdelmes volt a viszony (munkanélküliség, család, betegség etc.), semmi nem ment olyan könnyedén, sok kompromisszumra volt szükség. Számomra a nagy kérdőjel az volt (és még mindig az), hogy vajon meddig érdemes kitartani a másik mellett, küzdeni egy több éves kapcsolatért (már csak a múlt miatt is), és hol van az a pont, ahol már fel kell adni és belátni, hogy valami nem működik, és nem tudsz a másik mellett megöregedni?

A másik érdekes téma (amit Gvendolin is említett), hogy mennyit változik az ember a kapcsolatáért, és ezt a másik észreveszi, értékeli-e? Én is rengeteget komolyodtam miatta, neki akartam tetszeni, megfelelni, de valahogy ez nem volt elég, sokat kritizált. Míg én naponta kiskosztümben vonulok be dolgozni, rendszeresen sportolok, ő ellustult mellettem és nem volt igényes sem a külsejére, sem a környezetére.

A legfőbb probléma (amit néha nehéz észrevenni, ha benne él az ember), mikor az egyoldalú változásokat érzelmi zsarolással és módszeres önbizalom-leépítéssel próbálja elérni valaki. Volt eset, hogy közös vásárlás során megtetszett egy cipő, ami viszont neki nem. Némi vita után – a saját megkeresett pénzemből – megvettem magamnak a cipőt, ebből ő olyan hisztit csapott, hogy két napig nem szólt hozzám, úgy, hogy együtt laktunk...

Utólag belátom, hogy nem szabad ennyit változni egy férfiért, és ennyire akarni megfelelni neki, mert pár év után mész az utcán és már nem tudod, hogy ki vagy TE igazán, mit is akarsz. A 16 éves énem nem nagyon ismerne most rám. Nekem ez volt az a pont, ahol feladtam azt az álmot, hogy vele fogok megöregedni.

Az elmúlt négy hónapomat azzal töltöttem, hogy újra felfedezem önmagamat, hogy mit is szeretek én, hogy töltsem az időmet úgy, hogy az én örömömet szolgálja és ne 90%-ban más ember igényeihez alkalmazkodjak.

Így én azt üzenném Gvendolinnak, hogy ne bánkódjon az exe miatt, a párkapcsolat egyik legfontosabb eleme a tisztelet kell, hogy legyen. Nem érdemes olyan emberre az időnket fecsérelni, aki szándékosan az önbizalmunkat tépázza és folyamatosan kritizál. Próbálja az önbizalmát rendbe tenni, hiszen tanult és csinos lány és magabiztosságot sugározni kifelé, mert a pasik is másképp fognak viszonyulni hozzá.”