horoszkóp
Zoulija (16)

A tudtom nélkül leszervezett egy helikopterutat

2016.06.12. 16:24

Folyamatos olvasója vagyok a Velvetnek. Sok történetet olvasni a megcsalásról, a boldogtalanságról... Én pont az ellenkezőjét tapasztalom az életben, lassan már 3 éve” – így kezdődik Cinnia levele, de az első két komor bevezető mondat után teljesen váratlan irányban halad tovább a történet. Nem is lövünk le előre semmit, azt szeretnénk, ha önnek is ugyanolyan élmény lenne ezt a levelet olvasni, mint amilyen nekünk volt. Képek is vannak hozzá Cinniától!

Mielőtt belekezdene, csak arra szeretnénk kérni, hogy ha önnek is volt része hasonló élményben, vagy bármit hozzászólna vagy szívesen elmesélne, feltétlenül írjon nekünk ön is! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk a leveleket.

 „Túl vagyok pár borzasztó kapcsolaton, voltam hitetlen, megtört, és végtelenül csalódott. Aztán hopp, véletlenek folytán megismertem valakit, akinek már április óta a menyasszonya vagyok.

Hirtelen ragadott el minket az érzés, hogy igen: nélküle nem megy, és nem is akarom, hogy menjen. A szürkeség után jött a napfény, a boldogság, és értelmet nyertek édesanyám szavai, hogy majd eljön az a bizonyos nagy Ő, amikor nem számítasz rá. Megtörtént a bumm, és augusztusban lesz 3 éve, hogy boldogok vagyunk együtt. Megnevettet, szeret, tisztel és elfogad olyannak, amilyen vagyok.

Szeretem, tisztelem és becsülöm őt, mert végtelenül jó ember. Áprilisban a születésnapom alkalmából meglepetéshelyre indultunk, és kikötöttünk a budaörsi reptéren. A tudtom nélkül leszervezett egy helikopterutat, annak ellenére, hogy nem jól bírja a magasságot, a kedvemért. Felszálláskor megkérdezte a pilóta, hogy hova valósiak vagyunk. Elrepültünk a falunk irányába. A focipálya felé érkeztünk, és amikor lenéztem, ott volt egy hatalmas molinóra írva az a bizonyos kérdés, amiről titkon minden nő álmodik. Drágám, hozzám jössz feleségül?

Életem legboldogabb napja volt, a szívét-lelkét beletette, úgy, mint ahogy az egész kapcsolatunkba!!! Különlegesen érzem magam minden vele töltött pillanatban, és ezért hálás vagyok a sorsnak, amiért megismerhettem őt és a vőlegényemet tisztelhetem benne!

Azért írtam meg pár sorban a kis történetünket, hogy tudtára adjam minden nőnek, hogy igenis meglelhető a boldogság!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.