horoszkóp
shutterstock 531407173

5 évig buliztam és pasiztam

2017.05.07. 16:57

Olvastam Lidának küldött leveledet, és nekem kinyílt a bicska a zsebemben” – így kezdi Fulviának levelét az alábbi sorok beküldője, Gizella. Ha ön belenézett a Randiblog inboxba az elmúlt hetekben, akkor valószínűleg rémlik, hogy miről van szó, de biztos, ami biztos, felfrissítjük az előzményeket.

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Szóval Lida arról írt nagy port kavart levelében, hogy 18 éves, szűz, és nem tudja, mit csináljon, mert kezdi cikinek érezni tapasztalatlanságát. Erre nagyon sok reakció érkezett, köztük Fulvia válasza, aki azt tanácsolta saját tapasztalatok alapján Lidának, hogy ne menjen bele egy szexuális kapcsolatba valakivel csak azért, mert úgy érzi, hogy már itt az ideje. Fulvia ugyanis ezt tette és utólag megbánta.

Nahát itt kapcsolódik bele a beszélgetésbe Gizella, akinek főleg az utólagos megbánáshoz van egy-két hozzáfűznivalója, és természetesen véleményét saját tapasztalataival támasztja alá. Ön egyet ért Gizellával? Vagy szívesen hozzátenne még valamit? Kérjük, ha úgy érzi, ön is tudna mesélni, írjon nyomban a Randiblog e-mailcímére!

24 éves vagy, és a leveledből az jön le, hogy eddigi felnőtt életed gyakorlatilag 90%-át megbántad. Én nem is értem, hogyan lehet így élni? Mit lehet azon megbánni, hogy csókolóztál valakivel 18 évesen? Vagy hogy volt pár kalandod, amik nem hozták a várt érzést?

Úgy gondolom, hogy egyrészt mindennek oka van. Oka volt annak, hogy volt egy olyan időszakod, oka volt annak, hogy mit miért csináltál, és ez tett téged azzá az emberré, aki jelenleg vagy. Másrészről miután úgysem tudunk a múlton változtatni, nem látom értelmét annak, hogy egy ilyen időszakra megbánással tekints vissza.

Lidának is üzenem, kezdj el élni, próbáld meg feszegetni a határaidat.

Személy szerint én úgy érzem, hogy ez az egész csókolózás és szüzességelvesztés túl van misztifikálva. 12 évesen csókolóztam először, hatalmas szerelem volt, ezért szerencsésnek mondhatom magam. Ellenben 17 évesen egy egyéjszakás kalanddal vesztettem el a szüzességemet, amit akkor már 2 éve egy másik fiúnak tartogattam, aki csúnyán kihasznált. Megbántam? Nem. Visszacsinálnám? Lehet. De megtörtént, már utólag nem tudtam mit tenni.

18 éves koromtól a nagy szerelmet kerestem. 5 évig nem találtam olyan embert, akibe bele tudtam szeretni. Fősuli alatt rengeteg kalandom, próbálkozásom, rövidebb kapcsolatom volt, és mindegyikből nagyon sokat tanultam. Megtanultam, hogyan kell egy férfit megszerezni, és újra megszerezni, hogyan érjek el dolgokat náluk, velük, de megtartani egyet sem tudtam.

Utólag már rájöttem, hogy azért nem, mert nem is akartam egyiket sem. Vadásztam, aztán megettem a vadat, a csontot eldobtam. Csúnyán hangzik, de ez történt. Mégis happy end lett a vége, 23 évesen besokalltam, pontot raktam ennek az időszaknak a végére, és 1 hónapon belül megismerkedtem a jelenlegi férjemmel, gyermekeink apjával.

A lényeg, hogy attól, hogy valakinek van egy lazább, felelősségmentesebb időszaka, nem jelenti azt, hogy azzal félresiklik az élete, sőt… Minden olyan barátnőm, aki 16 éves kora óta kapcsolatban élt, jelenleg szingli, válófélben van egy leszbikus lett a sok csalódástól. Ellenben én, aki 5 évig buliztam és pasiztam, tökéletes házasságban nevelem a 2 gyerekemet, és néha boldogan gondolok vissza azokra a fiatal évekre.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!