Elmondta, hogy kurvázik és én vagyok álmai nője

„Egy cikkhez adnám hozzá a tapasztalatomat, hátha tanul belőle valaki, hogy milyenek is vagyunk mi emberek. Két tanulságos esetről számolnék be. Mind a kettő egy-egy barátság furcsa szösszenete. 27 éves lány vagyok, barátaim többsége fiú, nem bírom a »csajos drámát, a felesleges hisztit és a kétszínűsködő női társaságot«” – a fenti bevezetővel és Fatima álnévvel most egyszerre két sztorit teszünk közzé.

Fatima ugyanis egyszerre két történetet küldött be, és miután az általa hivatkozott posztban rémálomhoz hasonlatosan rosszul sikerült randikról volt szó, nem meglepő, hogy ő is hasonló tapasztalatairól számolt be. A két történetben természetesen két külön férfi szerepel. Ha ön is tudna ilyeneket mesélni, kérjük, tegye, sose unjuk meg a rosszul sikerült randikat! Történetét a Randiblog e-mailcímén várjuk.

1.

„Párszor találkoztunk már egy társaságon keresztül, nem messze laktunk egymástól gyerekként, ez így kissé megerősítette a kapcsot közöttünk. A szülinapunk is közel esik egymáshoz, csak ő 10 évvel idősebb nálam. Nem sokkal a szülinap után mentem a városba, ahol lakik, szóltam is neki, hogy rég találkoztunk, ráér-e egy kis csevejre. Rá. Szuper!

A közlekedés nem terv szerint alakult, mondtam, hogy kb. 4-re érek a központba, de mindenképp szólok, ha változik. Még bőven úton voltam, fél 4-kor (!) írt, hogy merre vagyok, én pedig jeleztem, hogy nem soká ott leszek, de még úton vagyok. Megkaptam, hogy de 4-et mondtam, ő pedig már ott van és miért nem szóltam, hogy nem leszek ott időben (30 perccel előtte...), és ha nincs dolgom arra, akkor ne is menjek. Ezek után addig sipákolt, hogy „de nem én értettelek félre?”, hogy inkább bocsánatot kértem, amiért nem értett meg.

Én azért természetesen mentem, és elfoglaltam magam, nem vagyok rászorulva a társaságra. 17:30-kor ír. »Merre vagy, otthon maradtál?? De ugye érted, hogy nem én értettelek félre?« Persze, ne haragudj, itt vagyok a központban. »Nem érek ám rá, akár edzeni is elmehettem volna, meg olyan elfoglalt vagyok, de jövök, gyere elém a vonathoz.« Megérkezik, kérdezi, hová menjünk. Mondtam, mindegy, csak tudjak harapni valamit, nem ettem reggel óta. Erre javasolt egy helyet, amit nem ismertem, mint kiderült, egy bár…

Kértem egy alkoholmentes koktélt. »De miért nem iszol? Egy kicsit leereszthetnéd a hajad, be kell rúgni!« Mondtam, hogy nem akarom, hogy megüssön az alkohol, anélkül is jól érzem magam. Ő is kért egy italt. Pultos mondja, mennyi a koktél, fizetem, a srác kérdi, hogy fizetem az övét is? Szerintem az igenlő válaszom nem volt túl őszinte, tekintve, hogy az ő itala 3-szor annyiba kerül, mint az enyém. Gondoltam, egye fene, barátot meg kell becsülni, nem garasoskodom.

Elbeszélgettünk, telt az idő, el kellett mennem a mosdóba. Mire visszajöttem, ott vigyorgott egy újabb itallal maga előtt. Mondja: »míg WC-n voltál, rendeltem egy újabb italt, de mivel nem voltál itt, neked nem kértem. A pultos is kérdezte, hogy neked nem veszek egy újabb koktélt.«”

2.

„Ismertem a srácot korábbról, 2 éve megszakadt a kapcsolat, mert megmondtam neki, hogy azért nincs barátnője, mert állandóan rinyál. Mást sem tudott mondani, csak hogy a nők mind kurvák és pénzéhesek, mindenkiben csak a hibát látta, pedig ő a megtestesült adonisz kívül-belül. »Jaj, de csúnya vagyok, pedig így meg úgy ápolom a hajam, meg nincs Jaguár kabrióm, mert a csajok arra gerjednek, meg nem vagyok egy kigyúrt macsó stb.«

Annak idején elmondta, hogy kurvázik. Próbáltam nem meghallani vagy kiakadni, annyit jegyeztem meg, hogy azért vigyázzon magára és mindenképp védekezzen, ki tudja, mit kaphat el. Aztán egyszercsak azt mondta, hogy én vagyok álmai nője külsőre és tulajdonságaim alapján is, de nincs esélye sem nálam, sem más csajoknál. Idén, mikor találkoztunk, megdöbbentett, mennyire összeszedett, jó stílusú férfivá vált, más hajvágással, és összességében magabiztosabbnak tűnt. Meg is dicsértem, hogy előnyére változott.

Egy hétre erre találkozott volna velem, mert erre járt, kb. egy órányira lakik. Miért is ne. Volt egy másik találkozóm előtte, ahogy neki is (vett valamit és szerződést kötött), megegyeztünk 2 órában. Én ott voltam, vártam kb. 30 percet, aztán benéztem egy üzletbe, mert gondoltam, hogy épp nem tud szólni, hogy késik. De másfél órával a megbeszélt pont után meguntam a várakozást, és hazaindultam.

4 előtt 10 perccel ír, hogy merre vagyok. Csak annyit tudtam mondani 20 perccel később, hogy szólhatott volna, ha látta, hogy nemcsak a 2 esélytelen de 3 előtt se végez. Erre ő: »de hát rád írtam, hogy itt vagyok, le is parkoltam egy parkolóházban, de nem írtál vissza egyből és én meg itt vártam!« Jó, de 2-re beszéltük meg. »De akkor még el voltunk foglalva a papírokkal, bocs, nem tudtam, hogy ilyen sokáig tart.« De ha szóltál volna, bent maradtam volna a központban. »De több mint egy óra volt a papírmunka.«

Ha szóltál volna, megvártalak volna. »Jól van, de akkor még el voltam foglalva, és alig vártam, hogy vége legyen. De amúgy is mondtam, hogy jövő hét is jó, egyébként is vártam az SMS-emre a választ, úgyhogy kvittek vagyunk :)«

Jöhet hideg-meleg, bírom a kritikát, és nyitott vagyok minden építő jellegű kommentre. Szép napot mindenkinek!”