Gyökér, de a kapcsolatunkban ő irányít

Rengeteg válasz érkezett (és érkezik még mindig) a Randiblog Inbox posztsorozatban a múlt vasárnap megjelent levélre, amiben Mietta álnevű olvasónk arról írt, hogy önálló, vonzó, erős nő létére egyszerűen nem talál magához illő férfit. A levelek többségét párt kereső férfiaktól kaptuk, akiknek megtetszett Mietta bemutatkozása és kapcsolatba szeretnének lépni vele. De olyanok is voltak, akik kicsit kritikusabban szemlélték a helyzetet, illetve tanácsot adtak, hogy hol/hogyan kell ilyen helyzetben társat keresni az interneten kívül. Alább ezekből a levelekből mutatunk be négyet.

Érdemes a múlt heti posztot teljes egészében elolvasni, de azért álljon itt egy rövid összefoglaló. Mietta, akinek az alábbi válaszok szólnak, 35 éves nő, remek karrierrel, aki nála picit idősebb, picit magasabb, gyerektelen férfit keres. Mietta azt mondja magáról, hogy kihívást jelent, de jó néhány meglepő tulajdonságát is felsorolja: például ugyanolyan jól parkol, mint amilyen jól főz, maga újította fel a lakását, fúr, fűrészel, racionális, és kifejezetten szereti az Excel-táblázatokat is.

Hol lehet akkor a probléma? Ha ön is hozzászólna a beszélgetéshez, ha hozzátenne valamit, ha bármivel nem ért egyet, kérjük, írjon a Randiblog e-mailcímére! Kíváncsiak vagyunk ugyanis az ön történetére, az ön tapasztalataira is – nálunk névtelenül oszthat meg bármit!

MARGIT

„Tapasztalatból mondom, hogy az igényekből néha igenis le kell adni. Nagyon szűk keresztmetszetet adtál meg a számodra ideális jelöltekről. Ne legyen gyermeke, ne legyen elvált, de legyen biztos egzisztenciája stb., az általad belőtt életkor 35-42 év. Az az ember, aki ennyi idősen legalább egy exfeleséget nem tud felmutatni, azzal problémák vannak, én úgy gondolom. Ilyen idősen az emberek többsége házas, vagy ha párt keres, akkor elvált, de az esetek 90%-ban gyermeke van. Ez így természetes.

Mindazonáltal a legnagyobb probléma véleményem szerint a túlzott határozottságod és elképzeléseid. A férfiaknak nem az a nő kell, aki szellemileg vagy egyéb más téren is erősebb náluk. Ne dicsekedj azzal, hogy nem fordul ki a fúró a kezedből, mert nem a te dolgod, hogy a képet felfúrd a falra. Ahogy az sem jó pont, ha úgy vezetsz mint egy férfi. Azt kell, hogy érezzék, hogy amit mi nem tudunk megoldani (párhuzamos parkolás), akkor ott teremnek ők, a teremtés koronái, és seperc megoldják a gyámoltalan nő problémáját, mert a férfiak szeretik férfinak érezni magukat, és ehhez egy olyan nőre van szükségük, aki kislányos bájával veszi le őket a lábukról, nem pedig azzal, ha megmutatja, milyen kemény, önálló nő. Már bocsánat, de ez elől a férfiak sírva menekülnek.

Jelenlegi párom 36 éves. Elvált. Gyerek nincs, bár ez nem rajta múlt. Némileg több gyökér tulajdonsággal rendelkezik, mint egy átlagember, de megtanultam ezt elfogadni. Nincsenek elvárásaim vele szemben, mert úgy szeretem, ahogy van. Elfogadtam, hogy a kapcsolatunkban ő irányít, mert akkor érzi magát férfinek, ha a dolgok az ő kezében vannak. És én is úgy gondolom, hogy ez az élet rendje.

Hibái mindenkinek vannak, ezzel együtt kell elfogadnunk és formálnunk egymást. Viszont amit te keresel, egy jól csengő Disney mesében tudnám elképzelni maximum.”

MIKES

„Azt írja,

kihívást jelentő vagyok.

Ez pont nem igaz, hosszú írásában ecseteli, hogy ő mennyire önálló, önmagának mindent megteremtő, sikeres hölgy. Semmi kihívást nem jelent, abból a szempontból, hogy a férfi előtt nincsenek a közös jövő megteremtéséhez szükséges célok. Mindene megvan, a lelki és szexuális dolgokon kívül (meg később a gyereken kívül), mit nyújthatnék én neki? Egy férfi igenis szeretne gondoskodni egy nőről, ha azt látja, érzi vagy közlik is vele, hogy a partner bizony maximálisan önálló, akkor elgondolkozik, akkor mi szükség is van énrám?

Lehet ezt tagadni, rá lehet fogni, hogy a férfiak tartanak a sikeres nőktől, de ez az esetek többségében nem igaz. Egyszerűen csak nem látják a potenciált abban, hogy minden téren gondoskodhatnának a nőről.

Azt tudom tanácsolni Miettának, hogy legyen kicsit kevésbé büszke azokra a dolgokra, amit elért, nem azért, mert nem nagy teljesítmény, hanem a fentebb leírtak miatt. Legyen kicsit esetlenebb, hogy a férfiban feléledjen a gondoskodási vágy is, a szexuális vágyon felül.

Persze lehet várni a herceget, hogy berepüljön az ablakon egy fehér unikornissal, az esélye 50%. Vagy berepül, vagy nem.”

MÁTYÁS

„Én már nem vagyok aktív társkereső, de néhány évvel ezelőttig én is lelkesen ismerkedtem más emberekkel interneten. Lehetne fejtegetni, hogy mi a baj a mai nőkkel és férfiakkal, de azzal nem jutnánk előrébb. Próbálok néhány hasznosnak vélt tanácsot adni, amivel talán könnyebben boldogulhatsz.

• A netes társkeresés jó dolog, de nem szabad úgy nekiülni, hogy párt keresel. Messzebbre lehet jutni, ha az ember csak ismerkedni jár föl. Aki kicsit is szimpi és jófej, azzal a lehető leghamarabb találkozni kell. Nem azért, mert így ipari, gyártósori sebességet lehet elérni, hanem mert így lehet emberi kapcsolatokat kiépíteni. Sokan esnek a hibába, hogy csetelnek orrvérzésig, találkozni meg nem mernek, vagy nem akarnak. Ha valaki két-három levélváltás után nem akar találkozni, ott a tapasztalatim szerint nem lehet labdába rúgni érdemben. Sem barátként, sem esetleges párként. Ha valaki örömét tudja lelni abban, hogy másokkal ismerkedik, az hatalmas segítség lehet, mert akkor a keresési folyamat nem egy szükséges rosszként jeleik meg, hanem mint szabadidős tevékenység.
• Amit magadról írtál, az szerintem a legtöbb férfit halálara rémíti. Én azt tapasztaltam, hogy a férfiak nagy része nincsen felkészülve egy tudatos, erős nőre. Van, aki már attól kiborul, hogy a kiszemelt hölgy fizetése több az övénél. Autót is jól vezet, középvezető is. Horror! Csodálatos lenne, ha nem így lenne, de ezen változtatni nem tudunk. Hosszú távon egyértelműen nyerő leszel, viszont azt az időszakot kell kibírnod, amíg az érdemtelenek leperegnek rólad. Nem szabad feladni.
• A te elvárásairól nem sokat tudtam meg leveledből, amit írtál, az nem volt sok. Esélyt kell adni, mert néha a legváratlanabb helyekről érkezhet az a bizonyos nyílvessző. Nem kell, hogy megalkudj, csak érdemes lehet mindenkinek szélesebb spektrumon mozgatni az esélyegyenlegét. Írom mindezt úgy, hogy a te elvárásaidról tényleg keveset tudok.

Sok sikert!”

MÁRTON

„Általánosság, de leveledre válaszul én úgy gondolom (ezt szoktam barátaimnak is mondani, ha kikérik a véleményem), hogy arra lehetne törekedned, hogy olyan közösségeket keress és tudatosan látogass, ahol értékrendjükben és világlátásukban hasonlóan érdekes, érdemes emberekkel találkozhatsz. Innen jön a sors keze.

Lehet ez a közösség sport, művészetek, hobbi, tanulás-önfejlesztés, befektetés, vállalkozás, könyvtár, spec. érdeklődés, stb. köré építve. Lényeg, hogy téged tényleg érdekeljen és jó értelemben válogatott, új embereket ismerhess meg. A nagy számok törvénye innentől kezdve a te oldaladon áll.

Persze, jelzem, hogy én egyetemen ismertem meg feleségem (tehát nem azért írom, mert hasonló cipőben járok/jártam), csak próbálok belehelyezkedni a te helyzetedbe és belátom, hogy nem egyszerű, de ha a valószínűségeket (fentebbiek alapján) az oldaladra állítod, szerintem már csak türelem és kitartás kell, és előbb-utóbb meg lesz az eredménye.

Minden jót és továbbra is vagányan!”