horoszkóp
shutterstock 202991401

Azokkal a nőkkel, akik érdekelnek, egyszerűen nem tudok így beszélni

2017.12.03. 14:51

Mindig elolvasom az éppen aktuális cikkeiteket, ezért úgy döntöttem, egy viszonylag hosszabb levélben megpróbálom feltérképezni a mai helyzetet

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

– a fenti bevezető Ferenc álnevű olvasónk alábbi leveléhez tartozik. Azért örültünk meg nagyon Ferenc beszámolójának, mert nemcsak feltérképezi a mai helyzetet (mármint a társkeresés szempontjából), hanem korábbi kapcsolatairól is mesél egy kicsit, sőt egy rosszul sikerült randi történetét szintén tartalmazza a levél utolsó része.

Ferenc azt írja a levele végén, hogy várja a véleményeket, és mi is buzdítani szeretnénk önt: ha úgy érzi, ehhez szívesen hozzátenne valamit, ha lenne önnek is mesélnivalója, kérjük, ne tartsa vissza magát, írjon nekünk a Randilbog e-mailcímére!

Kezdjük az elején, középiskolás koromban csak plátói szerelmeim voltak, egyszerűen abban az időben nem voltam a lányok kedvence. Majd ugye megérkezett, mint mindenki életében a Nagy Ő, hatalmas első szerelem volt, ami majdnem három évig tartott.

Egy 5 éves bulizós ciklus következett, amikor bepótoltam minden olyan dolgot, ami a szerénységem, illetve az első kapcsolatom miatt kimaradt az életemből. Következett egy hosszabb, ám annál felnőttebb kapcsolatom, ami három évig tartott, odáig fajult, hogy lánykérés lett a vége, de elhidegültünk egymástól, illetve, mint később kiderült, a lány sem volt való feleségnek.

Az utóbbi kapcsolatnak idén februárban lett vége, na ami ezután következett...

Én egy olyan ember vagyok, aki nem tud egy hosszabb kapcsolat után egyből bele ugrani egy másikba, én erre alkalmatlan vagyok, eltelt 2-2,5 hónap, elkezdtem keresgélni, Facebookon, illetve természetesen Tinderen is. Személyes lehetőségeknél általában mindig foglalt volt a hölgyemény.

Három éves kapcsolatom után, ki merem jelenteni, akkorát fordult a világ, hogy az hihetetlen volt számomra, itt már nem az a lényeg, hogy úgy mutatkozz be a lányoknál, mint a szép szőke herceg a mesékben. Ha normálisan adod elő magad, semmi esélyed, de ha egy bunkó paraszt vagy, na az bejön, csak itt az a baj, hogy azok a nők, akik érdekelnek, velük egyszerűen nem tudok így beszélni, pedig ugyanezt érdemlik.

Legtöbbször ez is volt a nagy probléma, sokszor kaptam meg idén a legsablonosabb, leghülyébb szöveget:

te egy nagyon rendes, jószívű ember vagy, akivel az életemet el tudnám képzelni, de nem most.

Ha mostanában ezt kapom, csak mosolygok. De bezzeg aki annyira nem is jön be, vele tudok úgy beszélni, mintha nem is érdekelne, mi az eredmény? Meg van veszve értem, de ugye ebben az esetben elveszti nálam az érdeklődést, és felőlem a csillagokat is lehozhatja nekem az égről, akkor sem fogok, mert nem egy olyan nőre vágyom, aki a bunkó stílust kedveli, nekem egy normális kell, de ez olyan manapság, mint kifogni egy aranyhalat.

Az utóbbi fél évben körülbelül 10 Tinder-randim volt, amiből egyetlen egy tekinthető kölcsönös szimpátiának, de fordított időben élünk, amikor én dolgozni megyek, ő akkor alszik stb. Így ez az egyhónapos nyári szerelem meg is szakadt, a többi 9 randiról annyit, hogy mindenkinek nagyok az elvárásai Tinderen, csak éppen előbb FaceTune nélküli képeket kellene feltölteni, hogy ne lepődjön meg az ember, ha találkozik a match partnerrel.

Nem vagyok Brad Pitt, de nem is gondolom magamat csúnya pasinak, sőt inkább úgy fogalmazok, hogy nem a polcról levehető, élre vágott szakállú fodrászatban élő divatboy vagyok, de teljesen normális, 2017-es felfogású fazon vagyok, így éppen 30 évesen, visszatérve ennyi randiból, főleg a Tinderen azt a következtetést vontam le, hogy a nők 3/4-e photosoppolt képekkel teszi magát szexivé.

Ne értsetek félre, szeretem a molett hölgyeket, de ha egy normál testalkatú lányra várok pl. a Westend tetőteraszán, ne egy rá csak kicsit arcban hasonlító lány jöjjön velem szembe, de persze mivel illedelmes vagyok, megittunk egy kávét, beszélgettünk, amin kiderült, hogy ő pont Brad Pittre vár, na de álljon meg a menet. Photoshoppolt, facetune-ozott képekkel sosem lesz BP a párod.

Az ilyen lányok egyébként csak azt hajtogatják, hogy mennyit edzenek stb., de persze látszat nulla, nekem sikerült idén januárban 104 kilóval indulnom, most 80 vagyok, nincs lehetetlen, én tudom. A lényeg a lényeg, a Mikulás vagy Jézuska idén meglephetne valakivel, ha valaki magára ismer a történetemben, az csak a véletlen műve, illetve mellőznék mindenféle kritikát: a molettség nem bűn, én csak a megtévesztést akartam ezzel kiemelni.

Kíváncsi lennék a véleményekre, hogy ki az, aki egyet ért velem.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!