Kedves 32 éves, elvált, 1 gyermekes anyuka!

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Ez a megszólítás tartozik az alábbi levélhez, ami azt jelenti, hogy az alább olvasható gondolatokat Ida írása ihlette, ami egy pár héttel ezelőtt jelent meg egy posztban itt a Randiblogban. Ida arról mesélt nekünk beküldött levelében, hogy egyedül neveli a gyermekét, és hogy így szinte lehetetlennek tűnik férfit találni.

Erre válaszol most Bendegúz, akinek természetesen nem ez az igazi neve, hiszen a Randiblogban mindenkinek megváltoztatjuk a személyes adatait. A lényeg nálunk úgysem ez, hanem ebben az esetben például az, hogy mik egy elvált, gyermekkel rendelkező férfi, azaz Bendegúz tapasztalatai a társkeresés kérdésében. Ha ön is hozzászólna, természetesen nagyon örülnénk neki, hiszen az ön történetére is kíváncsiak vagyunk! Kérjük, írjon a Randiblog e-mailcímére!

59 éves férfi vagyok, 39 évesen váltam el, van egy (azóta felnőtt) fiam, és 6 éven át leltári tárgy voltam néhány online társkeresőn.

Az online társkeresés teljesen más, mint annak idején a valós életben volt az ismerkedés. A neten szembe jönnek velünk olyanok is, akik valamiért nem alkalmasak számunkra, de ez nem látszik azonnal. A valóságban ezeket az embereket észre sem vesszük, úgy megyünk el mellettük. Ezért az online keresésnél lelkileg fel kell készülni arra, hogy sok alkalmatlan jelölttel fogunk találkozni, mielőtt megtaláljuk az igazit. Azért nem reménytelen a helyzet, nekem már többször is sikerült. Utoljára 12 éve, és ez a kapcsolatom jelenleg is jól működik. Csak megjegyzem, a kedvesemnek ikerlányai vannak, és ez soha, egyetlen percre sem jelentett problémát.

Az azt megelőző kapcsolatomnak azért lett vége, mert a hölgynek nem volt gyereke. Ez önmagában nem probléma, de aki nem szülő, az sosem érti megy egy szülő-gyermek kapcsolat működését. Egyre több kritikát és „jó tanácsot” kaptam az akkor 15 éves fiam nevelésével kapcsolatban, aki egyébként az anyjával élt akkoriban. Ez pár hónap alatt teljesen aláásta a kapcsolatunkat, így szakítás lett a vége. Ez a tapasztalatom oda vezetett, hogy attól kezdve kizárólag anyukákkal voltam hajlandó ismerkedni. Jó döntés volt.

Azt gondolom, aki valóban szeret egy nőt, az a gyermekeit is szereti, de legalább elfogadja őket. Ha ez nincs meg, az anyukának érdemes elgondolkodnia, milyen valós érzésekkel közelít hozzá az adott férfi.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!