Budapestre nemcsak várost nézni meg bulizni érkeznek turisták: van, aki azért jön, hogy itt tartsa meg az esküvőjét. A Miss Planner Budapest egy olyan rendezvényszervező cég, amely rengeteg lakodalmat hozott már össze külföldieknek Magyarországon, így a cég két alapítóját először is a turizmusnak erről a különleges válfajáról kérdeztem. A beszélgetésben aztán természetesen kiveséztünk egy sor olyan kérdést a lakodalomszervezéssel kapcsolatosan, ami mindenkit érint, aki valaha tartott már esküvőt: mi mennyi, mit lehet elrontani, mire kell felkészülni?
A Miss Planner két alapítója Ilosfai Krisztina és Maxine Adams, közülük az utóbbi éppen saját esküvőjére is készül. Milyen egy profi rendezvényszervező élete, és milyen az, amikor kivételesen nem másnak, hanem saját részre szervez? – természetesen ezeket a kérdéseket is feltettem nekik a Vitkovics Mihály utcai irodájukban egy kora nyári délutánon.
Először is kérlek, hogy mutatkozzatok be, és meséljetek pár mondatot arról, hogy mikor és hogyan döntöttétek el, hogy ketten együtt rendezvényszervezői céget alapítotok!
M: Maxine Adams vagyok, a Miss Planner egyik alapítója. Angliában születtem, félig angol, félig magyar vagyok, 13 évesen jöttem először Magyarországra, majd egy időre Brazíliába költöztem. Azután választanom kellett, hogy hol lakjam, és természetesen Magyarországot választottam. Lassan 13 éve élek most itthon, nagyon szeretem Budapestet.
K: Ilosfai Krisztina vagyok, a Miss Planner másik fele. Én is éltem külföldön, majdnem négy évet, Írországban, gimnázium után. Maxine-nel hat éve ismerkedtünk meg, kollégák voltunk a Brody House csoportnál, ahol hét és fél évet dolgoztam. Már négy éve elhatároztuk, hogy közös vállalkozást indítunk, és 2016-ban meg is nyitottuk a vállalkozásunkat.
M: Egy kávézóban döntöttük el, hogy belevágunk, egy rumos csokoládé fölött!
Nagyon sok nemzetközi esküvőt szerveztek itt Budapesten. Mit tapasztaltok, hogy mi ilyen vonzó ebben a városban a külföldiek számára? Mik Budapest előnyei, amik miatt megéri nekik itt tartani a lakodalmukat?
K: Budapest gyönyörű és rengetegféle helyszín elérhető. A mi ügyfeleink nem is feltétlenül azért jönnek, mert megfizethetőbb, merthogy az esküvő végére itt is elköltenek annyit, amennyit Londonban vagy Svájcban elköltenének. Viszont itt műemlék-épületeket, múzeumokat bérelhetnek ki ugyanebből az összegből, olyan helyszíneket, amik más országban egyáltalán nem elérhetőek egy privát esküvőhöz. És ehhez jön a romantikus látkép, Budapest bája, a századfordulós építészet, a fürdők, a keleti behatások – miközben megvan Budapestben a modernitás is. Emellett fontos, hogy Budapesten léteznek olyan szolgáltatók, akik tudják nyújtani azt, amit külföldiek elvárnak, de mindezt egy különleges környezetben nyújtják.
De azért biztosan vannak hátrányai is Budapestnek...
M: Persze, hogy vannak, de ezek főként a mi oldalunkon jelentkeznek, amit az ügyfél nem lát. Én mondhatom ezt, mert félig magyar vagyok: a magyar emberek mentalitása néha nehezebb. Könnyebben mondanak nemet, mint igent.
K: Ezen kívül néhány szegmensben még mindig szűkebbek az opciók itthon, mint külföldön. Ha valaki például kitelepülős cateringet szeretne, akkor mondjuk Francia- vagy Olaszországban sokkal nagyobb kínálatból lehet válogatni, mint Magyarországon.
Tipikusan kik választják Magyarországot az esküvőjük helyszínéül?
K: A párok jó részénél vagy az egyik fél magyar, vagy ha egyikük sem az, akkor van valami kötődésük Magyarországhoz. Ez egészen apró dolog is lehet: dolgoztunk nemrég egy amerikai párral, ahol a menyasszony angolt tanított itt egyszer nagyon régen három hónapig. A vőlegény életében nem volt Budapesten, de ők ketten Amerikának két különböző részéről származnak, ezért ahelyett, hogy a két amerikai helyszín közül választaniuk kelljen, inkább úgy döntöttek, hogy Budapestre hoznak mindenkit. De előfordul olyan pár is, akik még sose jártak Európában – bár nyugati országból nem feltétlenül választják ki Budapestet olyanok, akik még nem jártak Magyarországon.
M: Ismerünk egy skót párt, akik motoros túrán voltak itt évekkel ezelőtt. Összeházasodtak Budapesten, és eldöntötték, hogy egyszer itt fognak lakni. És éppen most volt, hogy tényleg ide is költöztek Magyarországra véglegesen.
K: Ez érdekes, de tényleg szinte mindegyik pár, aki itt házasodik, elgondolkodik rajta, hogy milyen jó lenne itt élni.
Nagyon népszerűek újabban az úgynevezett desztinációs esküvők, amikor a lagzit egy utazással kötik össze, és az egész násznép elmegy valahova (például Budapestre), ahol még sosem jártak. Ti ajánlanátok ezt az ügyfeleiteknek?
M: Attól függ, milyen élménnyel szeretné az ember megajándékozni magát – és a vendégeit. Egy lakodalom utazással együtt nagyon jó élmény tud lenni. Például volt nálunk egyszer egy svéd pár, akik mindössze annyit mondtak a vendégeknek, hogy legyenek ott a reptéren egy bizonyos időpontban, és a násznép csak ott a reptéren tudta meg, hogy most mindannyian jönnek Budapestre, ez így egy nagyon jó poén volt. Ebből a párból egyébként egyikük sem volt magyar, nem volt semmi kötődésük Magyarországhoz.
Ha valaki jövő nyáron szeretne lakodalmat, mikor kell nekikezdeni a szervezésnek?
M: Most! Nálunk a szervezés folyamata nagyon testreszabott, általában 8-9 hónapig tart.
K: A legtöbb bekérésünk idén nyárra tavaly június-júliusban érkezett. A legnépszerűbb dátumokat hamar lefoglalják, nemcsak nálunk, hanem a szolgáltatóknál is.
M: A nagyon jó fotósok és a nagyon jó helyszínek általában egy évre előre le vannak foglalva.
Mik a népszerű dátumok?
K: Idén például június 29. és július 7.
M: Mindig a június és a július a legnépszerűbb, az augusztus kevésbé.
K: És mostanában a május és a szeptember is közkedvelt, főleg városi esküvőkhöz.
Egy alapvető kérdés: miért kell egyáltalán esküvőszervező?
K: A legtöbb ember azt gondolja, hogy azért kell esküvőszervező, mert egyébként ő is meg tudná csinálni magának, csak nincs rá ideje. Mi ezt egyáltalán nem így látjuk. Sokan vannak, akik megszervezik a saját esküvőjüket, jól sikerül, és ezután úgy gondolják, hogy ők hivatásos esküvőszervezők lesznek. Ez szerintünk nem ilyen egyszerű, mert ez egy szakma – nekünk több ezer rendezvény van a hátunk mögött, rengeteg a tapasztalatunk, és minden egyes rendezvényből tanul az ember és fejlődik. Kell, hogy a szervező tudja, hogy mikor kihez forduljon, hova nyúljon, kit-mit vegyen igénybe ahhoz, hogy megvalósuljon, amit az ifjú pár szeretne. Ez egy tudástár, ami az évek során halmozódik fel az embernek.
Térképezzük most fel egy kicsit az esküvőszervezés anyagi oldalát. A legfontosabb kérdéssel kezdem: mondjuk egy százfős lagzi mennyibe kerül most Budapesten?
K: Nagyon sok mindentől függ, nagyon eltérő költségvetések szoktak lenni. Mi úgynevezett high end rendezvényszervezői szolgáltatást nyújtunk, ez azt jelenti, hogy minden testreszabott és egyénileg van kigondolva, mindent mi építünk fel – ez nyilván drágább, mint egy sima lakodalom egy étteremben, ahol minden előre adott. A mi esküvőink általában 10 millió forinttól kezdődnek.
M: Ezt nem mi határoztuk meg, ez annak az átlaga, hogy mit kérnek a mi ügyfeleink, milyen igényeik vannak, és hogy mi mennyibe kerül.
K: Az átlagos költségvetés egy magyar átlagembernek ennél jóval alacsonyabb – a külföldi ügyfeleink szoktak ennyit költeni.
M: Nincs azzal sem probléma, ha valaki azzal jön hozzánk, hogy négymillió forint a keretem, ez mit jelent. Ilyenkor megbeszéljük vele, hogy meg tudjuk-e oldani vagy nem. Nyilván nem fogunk nekik igent mondani, ha úgy látjuk, hogy ennyiből nem tudjuk megvalósítani, amit szeretnének.
Mik a legnagyobb tételek a költségvetésben, mi kerül a legtöbbe, mi az, ami a legtöbb pénzt viszi el esküvőrendezéskor?
K: A helyszín, a catering és a fotó-videó. Ha kitelepülős catering van, az sokkal drágább tud lenni, mint a helyszín, mert ha van pezsgős fogadás, vacsora, éjféli büfé plusz italok, ez fejenként könnyen kijön minimum húszezer forintra. Ha ezt megszorozzuk száz fővel, az máris kétmillió.
Mit lehet elrontani esküvőszervezés közben? Mitől lesz rossz egy esküvő, mi az, amiről lebeszélitek a házasulandókat?
M: Fontos a stílus. Nem mindenki születik jó ízléssel, mi viszont nem csinálunk olyan rendezvényt, amiről úgy érezzük, hogy csúnya. Ezt meg kell beszélni az ügyféllel, próbáljuk vezetni őket, hogyan tudjuk azt a hangulatot elérni, amit ők kívánnak, csak jobb stílusban.
K: Székszoknyával például nem dolgozunk, székszoknyás esküvőt nem vállalunk…!
M: A spandex is kizárt!
K: De újra komolyra fordítva a szót: a stílus mellett a program összeállítása is nagyon fontos. Azok az esküvők nem szoktak jól sikerülni, ahol a vendégeknek van mondjuk egy kétórás intervallum, ahol senki nem mondja meg nekik, hogy mit csináljanak, hogy mikor kapnak enni, mert addig például a párt fotózzák. Ilyenkor a vendégek úgy érzik, hogy magukra lettek hagyva.
Biztosan vannak olyan dolgok is, amiket a legprecízebb, leggondosabb felkészüléssel sem lehet kivédeni…
K: Két dolgot nem tudunk befolyásolni: az időjárást és a vendégek kedvét. Volt egy olyan esküvőnk, ahol nagyon sokat készült a pár, nagyon jófejek voltak, egy nagyon jó, különleges bulit szerettek volna, mindent meg is valósítottunk. De a vendégek csak ültek a helyükön, mintha esküvő helyett egy sima étteremben lennének, és egy kemény magot kivéve senki nem volt vevő semmire.
Hogy oszlanak meg a szerepek a leggyakrabban egy páron belül esküvőszervezéskor? Mi az, amit a menyasszony dönt el, és mi az, amit a vőlegény?
M: Nem minden párnál van így, de a férfiak általában akkor szólnak bele, amikor pénzről van szó. Gyakran jellemző az is, hogy a nő többet szeretne rászánni az esküvőre, mint a férfi, de fordítva is van, néha a férfi költene többet. Olyan is előfordult már, hogy csak a menyasszonnyal tárgyaltunk egész végig, de a legtöbben közösen vesznek részt a szervezésben.
K: Érdekes, hogy a zene kiválasztása általában a vőlegénytől függ, viszonylag ritka, hogy a menyasszony mondja meg, hogy milyen zene szóljon. A catering kiválasztásában például szintén ugyanannyira benne szokott lenni a vőlegény, mint a menyasszony, viszont a dekoráció kitalálásában kevésbé.
Ti mint esküvőszervezők meddig szoktatok ottmaradni egy saját szervezésű lagziban?
M: A végéig.
K: Az esküvő napján általában hajnalban kezdünk a helyszín építésével, és akár másnap reggel nyolcig ott maradunk, szóval ez egy majdnem harminc órás elfoglaltság is lehet. Ezt utána az ember napokig érzi, egy vasárnap nem elég, hogy kipihenjük magunkat. Meg aztán az esküvőt le kell zárni, mert miután vége a rendezvénynek, még rengeteg teendő van, ami pár napig eltarthat: visszajelzések, elszámolás a szolgáltatókkal, stb. Szóval jobb, ha nem hetente, hanem csak kéthetente van egy-egy esküvőnk és van közte egy szünet, hogy ki tudjuk pihenni magunkat. Ezért vállaljuk más, nem hétvégén tartott rendezvények szervezését is, mert szeretjük azt, hogy számunkra minden új esküvő egy kihívás, egy kreatív alkotás. Mindegyikben van valami, ami nekünk is valami pluszt ad.
A végére hagytam a legszemélyesebb kérdést: Maxine, milyen érzés most ennyi esküvő megszervezése utána a sajátodat szervezni?
M: Csak jövő júniusban lesz az esküvőm, de már most érzem, hogy szakmailag milyen sokat ad, hogy a másik oldalról is látom az egész folyamatot. Segít átérezni, hogy milyen a másik oldalon lenni, milyenek azok a frusztrációk, amiken minden menyasszony keresztülmegy: ha valami nem fér bele a költségvetésembe, hogyan lehet akkor máshogy csinálni, stb. A párom azt mondta, hogy „Maxine, legyen egy esküvőszervezőnk!”, de én teljesen control freak vagyok, ezért azt mondtam, hogy ne legyen, csak majd az esküvő napján kell segítség, hogy lebonyolítsa az eseményt. Én mindenről tudom, hogy mit és hogyan szeretnék, nem fogja más jobban megszervezni tudni! Nem igazán van, akire ezt rábíznám, ráadásul barátot nem kérhetek meg.
A főváros egyre népszerűbb lagzihelyszín külföldiek számára. Interjúnk két high end hazai esküvőszervezővel előnyökről, hátrányokról, pénzről, szervezési hibákról és egyikük saját esküvőjéről.
283 · Jun 25, 2018 04:26pm Tovább a kommentekhez