Az ünnepi meghittség mellett más igényeim is feltörnek

Drága Velvet, kedves olvasók!

Már a megszólítást is imádjuk ebben a levélben, így, bár nem szoktunk beceneveket adni álnévnek, az ünnepre való tekintettel most kivételt teszünk, és a mai levél beküldőjét Ádiként fogjuk emlegetni. Ádi ezt a rövid, de lényegre törő pár bekezdést tegnap este írta meg nekünk, és muszáj most azonnal meg is jelentetnünk, mert amiről szó van, az nagyon szorosan kapcsolódik a karácsony ünnepléséhez.

Ádi is, mint rengetegen, hazautazott a családjához év végére. Na de az ember erre a két-három hétre nem tudja csak úgy felfüggeszteni a magánéletét, illetve konkrétabban a szexuális szükségleteit. Mi ilyenkor a teendő? – kérdezi Ádi, és ön válaszolhat neki egyrészt a Facebookon kommentben, vagy ha azt szeretné, hogy mondanivalója, tapasztalatai itt a Randiblogban is megjelenjenek, kérjük, mailt írjon! Így nálunk álnéven mesélhet!

„Egy rövid, de annál égetőbb kérdést szeretnék feltenni, hátha kapok rá valamilyen megoldást.

23 éves, szingli srác vagyok, aki hazajött karácsonyozni két és fél hétre. Természetesen rendkívül élvezem a mamahotel kényelmét és a mézeskalács illatát, de az ünnepi meghittség mellett más igényeim is feltörnek. Fél éve vagyok egyedül, azóta élvezem, hogy ha úgy adódik, gond nélkül felhívhatok egy srácot magamhoz, ha kedvem tartja. Itthon viszont ez nehézkesebb, mert nem tudom, illik-e, vagy van-e értelme a család nyitottságát próbálgatni.

Szerintetek próbáljam meg kihúzni a következő heteket (áhh, úgyse jön össze), vagy dobjam be az „á, csak egy volt osztálytárs” kártyát, vagy vegyek mély levegőt, és próbáljam meg az ünnepi szeretet kihasználva megbeszélni a családdal, hogy lehet, hogy néha valaki benéz, ne lepődjenek meg.

Ti hogy oldottátok/oldjátok meg a helyzetet? Van valami jó ötletetek? Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok mindenkinek!”