Nem a nagy Ő-t vadászom, szeretőt keresgélek

Online társkeresés témakörben osztanám meg a saját történetemet, ami annyiban rendhagyó, hogy én nem a nagy Ő-t vadászom a neten, hanem szeretőt keresgélek.

Ez a bevezetője Veronika álnevű olvasónk alább teljes terjedelmében olvasható levelének, amihez az e-mailben az a tárgymegjelölés tartozott, hogy

Az eltűnő férfiak problémája.

Nos, ennyiből elég jól össze lehet rakni, hogy miről fog szólni Veronika története, ezért itt a bevezetőben nem is mesélünk el helyette semmi többet. Viszont annak még muszáj itt állnia, hogy a Randiblog Inbox rovat az önök leveleit tartalmazza, szóval kérjük önt is, hogy ha szívesen mesélne, akár Veronika leveléhez kapcsolódóan, akár attól függetlenül, írjon nekünk a szokásos címünkre!

„34 éves nő vagyok, hosszú ideje házasságban élek, amin nem is akarok változtatni. Hogy miért keresek szeretőt, az teljesen irreleváns a történet szempontjából. A lényeg, hogy szeretnék egy amolyan titkos, testi-lelki jóbarátot találni.

Beregisztráltam egy olyan társkeresőre, ami kifejezetten erre szolgál (házas embereknek), mert tudtam, mit akarok, és reménykedtem benne, hogy azok a férfiak is, akik oda beregisztrálnak.

Ez a mérlegem: nagyjából 300 levelet kaptam pár hét alatt, és becsületesen mindegyikre (!) válaszoltam. Akkor is, ha nem akartam az illetővel ismerkedni, és csak elutasító levelet küldtem neki.

Egy férfival randevúztam többször is, megvolt a vonzalom, lefeküdtünk egymással, újabb találkozó, minden szép és jó, majd egyszercsak se szó, se beszéd eltűnik. Nem gondoltam, hogy azért lépett le, mert csak szexre hajtott, mert egyrészt rengeteget beszélgettünk előtte (egy potya dugásért csak nem csetelne napokig órákat valakivel), és akkor lelépett volna már az első alkalom után, amikor megkapott, nem lett volna második alkalom.

Rosszul esett, és legfőképpen nem értettem, miért csinálta (a magyarázat hiánya sokkal rosszabb, mintha „szakított” volna), de nem akartam feladni, ezért újra próbálkoztam. Megismerkedtem egy másik férfival, napokig leveleztünk, rengeteg képeket cseréltünk, vágyakról meséltünk egymásnak, majd a megbeszélt randevú előtt 2 nappal ő is eltűnt. Még mielőtt bárki azt gondolná, nem vagyok „pióca” típus, nem küldök 50 egyszavas üzenetet és szívecskés macikákat senkinek. Írok egy üzenetet, és várom a választ.

Miért tűnnek el a férfiak? Azt gondolná az ember, hogy egy olyan szituációban, ahol két házas ember tilosban jár, a nők azok, akiknek előbb inába száll a bátorsága, és szegény férfiak koppannak. Ezzel szemben én nőként ennek az ellenkezőjét tapasztaltam, és koppantam már kétszer is rövid idő alatt.

Érdekelne más emberek tapasztalata az ilyen jellegű keresgélésről. Nekik összejön? Én vagyok csak szerencsétlen?”